421
Knapp Éva - Tüskés Gábor: Az Esterházy család és a magyarországi művelődés
Borbély Tamás ajánlata
A Magyarország és Ausztria történelme szempontjából meghatározó szerepet játszó Esterházy család ezer szálon kapcsolódik Győr-Moson-Sopron megyéhez, valamint Ausztria Burgenland tartományához. A család művelődéstörténeti jelentőségéről 2013-ban adott közre forráskiadványt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
A Knapp Éva és Tüskés Gábor által szerkesztett kötet a 17. és 19. század közötti időszakból ismertet képeket, illetve szövegeket. A képanyag összeállításában közreműködött Tüskés Anna.
A forráskiadvány célja, hogy a „kiválasztott szövegek és képek segítségével végigvezessen a családtörténet kétszáz éves szakaszának fő eseményein, felidézze az irodalom-, zene-, művészet- és művelődéstörténeti szempontból fontos egyéniségeket, érzékeltessen jellegzetes történelmi és mindennapi helyzeteket, láttasson emberi vonásokat, tárgyakat, épületeket”. A főnemesi család szerepét nem lehet túlbecsülni. A szerkesztők megállapítása szerint az általuk létrehozott kulturális értékek révén folyamatosan jelen vannak a magyarországi művelődés szinte minden rétegében. Udvaraik mindvégig a kultúra színterei, alkotóként, mecénásként és műgyűjtőként vették ki részüket a hazai művelődés alakításából, támogatásából. Irodalmi és zenei alkotások, könyvtárak, kastélyépítések köthetők hozzájuk, de gondolhatunk például Joseph Haydn szerződtetésére is, ami szintén korszakos jelentőségűnek tekinthető.
A kiadványban közölt források között egyaránt található napló, fiktív levél, végrendelet, politikai elmélkedés, vers, halotti prédikáció, úti jegyzet és színházi beszámoló. Szépirodalmi alkotások mellett olvashatók történeti, művészet-, színház- és zenetörténeti jelentőségű dokumentumok. A források döntően magyar nyelvűek, szerepel azonban latinból és németből készült fordítás is. A szerkesztők tudatosan szenteltek kiemelt figyelmet Esterházy Pál herceg államférfiúi, katonai, prózaírói, költői, zeneszerzői és mecénási tevékenységére, kultúraformáló szerepére. A további szerzők között szerepel például Esterházy „Fényes” Miklós herceg, gróf Eszterházy Károly, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc és Berzsenyi Dániel. A kötetben helyismereti szempontból olyan jelentős dokumentumok olvashatók, mint például a fraknói kincstár leltárának részlete 1725-ből, Joseph Haydn 1761-ben keletkezett eszterházai szerződése, illetve több korabeli leírás Eszterházáról.
2020.06.30
