169
Rendezvény beszámoló: Jelesnapi szokások I
Előadás a Marcalvárosi Fiókkönyvtárban

S. Balázs Lívia "Jelesnapi szokások " című az előadásra a Marcalvárosi Fiókkönyvtárba tekintélyes számú közönség gyűlt össze. Ez alkalommal a téli népszokások kerültek terítékre.

Elsőként Szent Borbáláról hallhattunk, akinek emlékünnepe december 4-én van. Borbála kivételes szépsége miatt nagy értéket jelentett zsarnok apjának. A kegyetlen férfi távollétei idejére toronyba záratta lányát. Borbála azonban kiszökött, hogy felvegye a keresztséget. Saját apja állíttatta bíróság elé, ahol elítélték, megpróbálták megszégyeníteni, és megölni. Ekkor csodás jelenések történtek. Borbálát sokan tartják védőszetjüknek, például a tüzérek és a bányászok; ő védelmez a villámláscsapástól és a hirtelen haláltól. Korábban elterjedt szokás volt a Borbála-ág hajtatás. A cseresznyefa ágát Borbála napján bevitték a szobába, ami aztán Karácsonyra kivirágzott.
Az előadó felelevenítette a Mikulás ünnepség eredetét, ami egy kisázsiai, Miklós névre hallgató püspök tevékenységérere vezethető vissza, aki vagyonát a szegények megsegítésére fordította. Legismertebb róla szóló történet, hogy három szegény lányt visszatartott attól, hogy megélhetésüket testük áruba bocsátásával biztosítsák. Aranytömbökkel lepte meg mindegyiküket, kéményen keresztül eresztve le az adományt. Innen eredeztethető az a hiedelem, hogy az ajándék a kürtőn keresztül érkezik. A Mikulás napi ajándékozás német földről terjedt el. A Mikulás segítői a hagyomány szerint a krampuszok, akik feketébe öltözve, virgáccsal a kezükben kísérik a Mikulást, és rá-rásuhintanak a közelükben levőkre.
December 13-án van Luca napja. E jeles naphoz kapcsolódik a luca széke készítése. Ekkor kezdték el készíteni azt az ülőkét, amire ráállva éjféli misekor megtudták, ki a boszorkány. Luca napkor több kevésbé népszerű csínytevésre is sor került pl. a gazda szekerét szétszedték, a kaput levették stb. Régen egyébként a Luca név tabunak számított, nem volt szabad erre e névre keresztelni a lányokat.
A Karácsony Jézus születésének megünneplése, a szeretet, a béke, az ajándékozás de egyben a fény ünnepe is. A pogány eredetű ünnepet a kereszténység is beemelte a liturgiába, de a Saturnália helyett a Megváltó megtestesülését ünnepli ezen a napon. A karácsonyfa a megújulást jelképezi. Hazánkban külföldi mintára Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát, de a kortársak láthattak a Podmaniczky családnál, valamint József nádor feleségénél is ilyet. A karácsonyfa állítása az első világháború után vált általánossá. A fán levő almák a paradicsomi állapotra, Évára utalnak. Az alma mintájára készítettek a későbbiekben gömb alakú díszeket. Rituális jelentősége volt az ünnepi menűnek is.
A karácsonyi időszakra jellemző népszokás volt a bethlehemezés. Ez a fiúk dramatikus játéka volt, amit házról házra járva adtak elő, és jókívánságokkal fejeztek be. Előadásukat a háziak ajándékkal honorálták.
Előadónk az Aprószentek ünnepéről is beszélt, aminek keretében a Heródes által meggyilkolt kétéves kor alatti gyermekekre emlékeztek.
Az év utolsó napja Szilveszter, ezen a napon hagyományosan meg kellett gyónni bűnöket. A következő évi jó szerencsét a szilveszter éjjel felszolgált lencselevessel és malacsülttel kívánták biztosítani.
Az új esztendő első ünnepe a Vízkereszt, ekkor történik a víz megszentelése Jézus megkeresztelésére emlékezve.

Az előadó az elmondottak illusztrálására idézett saját, Dr. Timaffy László és Dr. Barsi Ernő gyűjtéseiből.

Csiszár Antal