22
Fodor Miklós: Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve 1-2. kötet
Némáné Kovács Éva ajánlata

fodor-miklos-bakonyszentlaszlo-helytorteneti-olvasokonyve

Kevés megyei településünknek született helytörténeti olvasókönyve. Ezen közé tartozik Bakonyszentlászló, amely „csúcstartó”, hiszen már a harmadik ilyen jellegű szemelvénykötete jelent meg, mindegyik összeállítója és szerkesztője Fodor Miklós iskolaigazgató, helytörténész, történelem szakos tanár. A Győr és Veszprém között félúton elhelyezkedő község több szempontból is sajátos helyzetű. A múltja 2002-ig Veszprém vármegyéhez, megyéhez köti, közelmúltja, jelene Győr-Moson-Sopron megyéhez.

Győr vonzáskörzete megnőtt, nagyobb munkalehetőséget, jobb közlekedést nyújtott, így 2002. október 20-tól Bakonyszentlászló saját kérésére, lakossági szavazás után másik öt faluval (Bakonygyirót, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány) hivatalosan is megyét váltott.

A Fenyőfői-Bakonyalja kistájon lévő falu a Kisalföld (növényvilág) és a Bakony (talaja) jellegzetes vonásait hordozza. A régészeti leletek szerint az őskorban is lakott terület László király idején Csesznek vár birtoka lehetett. A 17. századtól Esterházy birtok, ahol egymás mellett, ám külön magyar és német Szentlászló élt, mely 1892-ben egyesült, s felvette a Bakonyszentlászló nevet.

Az első Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyvet még 2000-ben a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet adta ki 98 oldal terjedelemben. Ebben a kötetben a község történetének összefoglalása mellett különböző forrásokat, szemelvényeket, népmeséket, dalokat, fényképeket és képeslapokat gyűjtött és szerkesztett össze a szerző.

Közben egyre több helyhez köthető irodalmi részlet, visszaemlékezés és egyéb forrás került elő, a közösség érdeklődése is megnőtt, így Bakonyszentlászló Önkormányzata 2014-ben megjelentette a második, terjedelemben jelentősen bővített helytörténeti kiadványt Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve címmel 538 oldalon. Ebben a kötetben Fodor Miklós nyolc főbb, általánosabb téma köré csoportosította a szemelvényeit, adatait, mint például földrajzi-természetrajzi írások, Bakonyszentlászló története, tények, adatok, dokumentumok, 20. századi sorsok. A tágabb táj, a Bakony erdei betyárvilág emlékei is bekerültek az olvasókönyvbe.

E kötet folytatása, kiegészítése, második kötete jelent meg most, 2019-ben 632 oldalon Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve 2. címmel. Az olvasmányokat a szerkesztő Fodor Miklós itt 21, már konkrétabban megnevezett téma köré csoportosította, mint például régészet, svábok a Bakonyban, zsidóság, egyházak, téglagyár, bauxitbánya.

A két kötet összetartozását, egységét fejezi ki a külső megjelenés, színvilág. Ugyan azt gondolnánk, hogy mit lehet még megírni az első kötetben felsoroltakon kívül, mégis gazdag, érdekes anyagot sikerült a szerző-szerkesztőnek közreadnia, a két helytörténeti olvasókönyv pedig külön-külön is olvasható.


Megtekintés az Online Katalógusban

2019.11.26