254
Rendezvény beszámoló: Idegennyelvi napok
A Kisfaludy Könyvtárban

Hétfőn a Kisfaludy Könyvtárban a hazánkban letelepülő idegen anyanyelvű nyelvtanárok folytattak kerekasztal beszélgetést arról, hogy más ország szülötteként miért maradtak Magyarországon tanítani. A meghívottak - Sóki Mária, Michelle Miletics, Pfayffer Anna - nyelvtanárként dolgoznak Győrben. Ketten oroszt, Michelle pedig angol nyelvet oktat. Az eszmecsere moderátora Farkas Mónika a Győr- média szerkesztő műsorvezetője volt, aki maga is több nyelvű család tagja.
A három vendég különböző élethelyzetből indult. Mária ugyan Moszkvában született, de Magyarországon nőtt fel. Michelle délvidéki magyar gyökerekkel született az USA-ban, Anna viszont Orszországban élt 27 éves koráig, amíg Magyarországra nem költözött. Jól sejtik, mindegyikük a szívükre hallgatott, amikor országunkban maradt. A szerelemből házasság lett mindhármuk esetében. Gyermekeik a többnyelvű család haszonélvezői. Ők maguk pedig törekszenek a magyar nyelv elsajátítására, mert úgy érzik, a honi közeg akkor befogadó, ha saját nyelvén szólítja meg őt egy betelepülő.
Lévén a vendégek mindegyike nyelvtanár, a beszélgetés kiterjedt a magyar nyelvoktatás helyzetére, a megváltozott állami nyelvvizsgáztatási gyakorlatra is. A közönséggel kialakuló diskurzus során szóba került a kommunikációs készségek fejlesztésének fontossága, s hogy nagy előnynek tartják azt, hogy anyanyelvi tanárként a célnyelv finomságait is át tudják adni a növendékeknek.

Az Idegennyelvi hét második napján Világok kapujában címmel Guessour Mesi Junior Prima díjas énekes adott koncertet Boros Gerzson Dávid ütőhangszeres kíséretével. Férj és feleség örömzenélését hallhattuk a Kisfaludy Könyvtárban. Mesi marokkói származású magyar, tíz nyelven énekel. Ezen a délutánon az általa előadott magyar, török marokkói és indiai énekek váltottak ki csodálatot a közönségből. Megismerkedtük tőlünk idegen népek népszokásaival, az indiai, az arab és a berber hangzásvilággal. Az egyes zenei produkciókat szöveges bevezetők előzték meg így téve még emberközelibbé azokat, s módot adva a közönség számára ismeretlen hangszerek bemutatására is. Így került szóba Bartók anatóliai utazása is, amelyen felfedezte a magyar és a török népdalok közti rokonságot.

Az idegen nyelvi programsorozat részeként eredeti nyelvű, feliratos filmek bemutatására is sor került. Szerdán tekinthettük meg az Oscar-jelölt Zöldkönyv - útmutató az élethez című francia filmet. Tom Lip, az állástalanná lett kidobó anyagi kényszerből sofőrnek szegődik egy világhírű néger zongoristához. A karaktert egy valós személyről, Don Shirley-ről mintázták. Zenekarukkal együtt bejárják az az USA déli államait, koncertről koncertre utaznak. A megállapodásuk az, hogy karácsonyra hazaérnek. A sofőr és zenész külön világ, szocializációjuk merőben eltérő. A sofőr faragatlan de becsületes, nyílt szívű, igazságérzete nagy, s előbb üt mint, gondolkodik. Főnöke viszont kifinomult lélek, aki csendes beletörődéssel tűri el a bőrszíne miatt őt érő megaláztatásokat. Ugyanakkor nem érzi jól magát, sajátjaitól eltávolodott, de a fehérektől való elválasztóvonalat sem lépte át: "Feketének nem vagyok elég fekete, de fehér sem."-fakadt ki egy alkalommal. 
A munka során a köztük való kapcsolat szorosabbá, barátivá válik. A sofőr eléri, hogy a főnök felhagyjon a csendes beletörődéssel (lemond egy fellépést), a zongorista cserében segít beosztottjának fejleszteni íráskészségét. A zárókép a közösen eltöltött, zajos, olaszos családi karácsonyeste. A film reális helyzetképet ad a hatvanas évek elejének amerikai közállapotáról. 

Pezsgő és Macaron - egy feledhetetlen kerti parti című francia filmvígjátékot csütörtökön vetítették a Kisfaludy Károly Könyvtárban. Egy látványos kert partira kerül sor Párizstól mintegy harmincöt kilométerre ahol a látszólag önfeledt szórakozás teret/keretet ad a szakmai és közéleti problémáknak egyaránt. Egy idősödő celeb kénytelen szembenézni karrierjének lejtmenetével - műsorának megszüntetése fenyegeti. Ugyanakkor lánya könyvet jelentet meg, ami a családot kedvezőtlen színben tünteti fel...
Eközben bájcsevej, francia humor fűszerezi a cselekményt, folyik a pezsgő, fogy a makaron, önfeledten játszik a zenekar. A film - mondhatni - a burzsoázia diszkrét bájának bemutatása, ahol parti csillogása némileg elfedi résztvevőinek erkölcstelenségeit.
A film elején és végén egyaránt feltűnő puskás ember mintegy megelőlegezi a cselekmény végkifejletét. Figyelemre érdemes, hogy a két megjelenés zenei aláfestése is megegyezik; mintha a végén kezdődne a történet, s az egész film "visszajátszás" lenne.

A programsorozat zárónapján, pénteken láthatták az érdeklődők A hely című olasz filmet. A cselekmény „A hely” nevű kávézóban játszódik. A szerepekben az általuk elérhetetlennek tűnő dolgokra vágyakozók és a „segítségnyújtó". Annak eredhetünk nyomába, meddig hajlandók az emberek elmenni azért, hogy óhajuk, sóvárgásuk tárgya beteljesüljön. Érdekes megfigyelni a kemény, néha kegyetlen feladványok elé állított alanyok viselkedését a kezdeti határozott ellenkezéstől álláspontjuk puhulásáig. A talányok, a mélylélektani megfigyelések, a pszichológiai játszmák egyaránt a film sajátosságai. Az alkotás rávilágít arra, hogy az ember nem csupán jó vagy rossz, annál bonyolultabban van felépítve.

Csiszár Antal