41
M. Bagossy Éva: Veres Pálné
Szabados Éva ajánlata

m-bagossy-eva-veres-palneVeres Pálné Beniczky Hermin a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója. Neki köszönhető, hogy Magyarországon sok nyugat-európai országot megelőzve elkezdhettek tanulni a lányok. A róla szóló kis kötet ükunokája, M. Bagossy Éva tollából született. Veres Pálné 1815. december 13-án született, korán elvesztette szüleit, így gyermekkorában nem kaphatott megfelelő oktatást. Csak saját akaratából tanulhatott.

Minden érdekelte: a kultúra, a földrajz, a történelem, a politika, az irodalom, a művészetek, ezért sokat olvasott, tanult, képezte magát, mindent pótolni akart. Amikor apai nagynénje, Tihanyi grófné meghívta Pestre, akkor szembesült hiányosságaival. Magyarórákat kezdett venni, és neves közéleti emberekkel, köztük Toldy Ferenccel és Szontágh Gusztávval ismerkedett meg. Hermin nem csak irodalmi, de igen élénk politikai érdeklődést is mutatott. Második pesti tartózkodása alatt ismerkedett meg jövendőbeli férjével, Farádi Veres Pállal, aki akkor nógrádi földbirtokos és a megye főjegyzője volt. 1839-ben esküdtek meg Pesten. Lányuk, Veres Szilárda gondos, szigorú, következetes, ám szeretetteljes nevelésben részesült. Az ő nevelése indította el Veres Pálnéban a nők taníttatásának gondolatát.

1855-ben Veres Pálné Pestre vitte Szilárdát, hogy megfelelő tanárok oktathassák. Ő maga is részt vett ezeken az órákon, hogy – ahogy mondta – bepótolhassa azt a mulasztást, amely az ő gyermekkorában történt. Rettenetesnek találta, hogy a lányoknak nincs semmilyen iskola, ahol megfelelő műveltségre tehetnének szert.

Hosszas hányattatások után 1865. október 28-án vasárnap megjelent Veres Pálné Felhívás a nőkhöz című cikke A Hon nevű lapban. 1868. március 23-án megtartották a Nőképző Egyesület alakuló közgyűlését, amelyen Veres Pálnét elnökké, Teleki Sándornét pedig alelnökké választották meg. 1869. október 17-én Eötvös József közoktatásügyi miniszter ellenzésével, ám Deák Ferenc támogatásával keltette életre Veres Pálné az első iskolát, amely a nők szellemi fejlődését, magasabb ismeretek megszerzésének lehetőségét tűzte ki céljául. A tantervet maga Veres Pálné készítette, miután azt tapasztalta, hogy a „tudós férfiak” nem fogták fel, mit is akar nyújtani az iskola. Eleinte az akkori Ország úton (ma Múzeum körút) béreltek két szobát, ebben indult útjára az első évfolyam.

Korának legmodernebb tantervét állította össze: a főtanoda diákjai magyar, német, francia nyelvet és irodalmat, számtant, természetrajzot, történelmet, alkotmányismeretet, egészségtant, lélektant, művészettörténetet, esztétikát tanultak, valamint könyvvitelt és kézimunkát. Az iskolának külföldön is híre ment, sokan jöttek megnézni azt, és csupa dicshimnuszt zengedeztek róla Németországban, Franciaországban, Sziléziában. A kedvező társadalmi fogadtatás eredményeképpen lassan javultak az intézmény működésének anyagi feltételei is. Jól szemlélteti a Nőképző Egyesület hírnevét, hogy Erzsébet királyné három alkalommal is meglátogatta az intézetet.

Veres Pálné egész életében folyamatosan küzdött a nők műveléséért, és annak elismeréséért, amely teljességében a halála után nem sokkal következett be, végre a nők előtt is megnyíltak az egyetemek kapui.


Megtekintés az Online Katalógusban

2019.08.13