Az 1848-49-es szabadságharcot követően jelentős változás történt az ország gazdasági életében: a kézműipart felváltotta a gyáripar. Az ember talán nem is gondolná, hogy ez a folyamat a rendkívül bonyolult orgonaépítést is eléri. Hazánk első orgonagyárát Országh Sándor József alapította, akinek már édesapja is ezt a mesterséget űzte.

A kötet első fejezete a Kecskeméten élő, nevét még „h” betű nélkül író édesapával, az orgonaépítő dinasztiát megalapító Ország Sándor pályájának ismertetésével kezdődik. A következőkben megtudhatjuk, miképpen alakult a második és a harmadik generáció élete. Rövid összefoglalót olvashatunk az orgonaépítés általános helyzetéről; arról, hogy a kis vidéki cég után miképpen sikerült Pesten létrehozni egy vállalkozást, majd megismerkedhetünk a rákospalotai gyár alapításának körülményeivel, az orgonagyár kitüntetéseivel (pl. császári és királyi udvari szállító, a Ferenc József rend lovagkeresztje) és nevezetesebb hangszereivel.

A második fejezet igazán adatgazdag. Itt olvashatjuk az Országh orgonák műjegyzékét: külön csoportosítva a Magyarországon és a Magyarország határain kívül épült orgonák listáját országonkénti bontásban (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna). A kötet az egyszerű felsoroláson túl az építés évét, a cégjelzést, a pedálok és a manuálok számát, a szerkezetre és nagyságra vonatkozó információkat is megadja. Ahol lehet, ott az orgonák utóéletéről (háborús beszolgáltatás, felújítás, átépítés) is kapunk információkat. A leírtakat színes vagy fekete-fehér képek illusztrálják.

A kötet három mellékletet tartalmaz: egy 1863-ból származó cikket a jászárokszállási orgona felújításáról. A második melléklet napilapokban, katalógusokban és folyóiratokban megjelent apróhirdetéseket tartalmaz, amelyek révén szépen kirajzolódnak a cégben és a tulajdonosi körben folyó változások. A harmadik táblázatos melléklet jól áttekinthetővé teszi a dinasztia cégeinek történetét: helyüket, nevüket, alapításukat, átalakulásukat, megszűnésüket, a forrásdokumentum adatait.

A kutatók számára minden bizonnyal igen hasznos lehet a kötet végén található helynévmutató és a bőséges irodalomjegyzék is. A kötetet egy újabb, 32 oldalas, rendkívül részletes táblázat és egy térkép zárja, ami az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Országh orgonák tulajdonképpeni adatbázisa.

A kötet szerzői rendkívül alapos, szintetizáló munkát végeztek, több kutató még korábban publikálatlan gyűjtéseit is beleolvasztották a szakirodalomból származó információk közé. A kötet minden bizonnyal a magyarországi orgona- és templomtörténetet kutatók alapvető kézikönyve lesz.

Hogy miképpen kerülhetett a kötet a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti különgyűjteményébe? Azért, mert a győri evangélikus Öregtemplom orgonájának felújítása mellett az acsalagi katolikus, a csornai premontrei, az egyedi katolikus, a kapuvári Szent Anna katolikus templom, a mihályi katolikus, a pusztasomorjai katolikus, a rábcakapi evangélikus, a rábapordányi katolikus templom, a soproni bencés és a szili katolikus templom orgonája is az Országh-dinasztia munkája.

Megtekintés az Online Katalógusban