454
Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint
Szabados Éva ajánlata
Vekerdy Tamás lélektani elemzésként határozza meg művét, mely a japán nó színház különleges világába vezeti be az olvasót. Mély, mára elfeledett bölcsesség bontakozik ki előttünk. Nemcsak a színház eredeti céljáról tudhatunk meg többet, hanem az emberről is, aki miatt megszületett ez a csodálatos művészet. Vekerdy tudományos igénnyel és művészi érzékkel, ugyanakkor a gyakorló pszichológus szempontjából értelmezi Zeami hagyatékát – és bennünket is a Mester tanításainak továbbgondolására késztet.
„Könyvünk főhőse Zeami Motokijó színész (táncos), író (költő), rendező, társulat- és iskolavezető, maszk- és szoborfaragó, családapa és szerzetes, aki 1363-ban született és 1443-ban halt meg. Most ötszáznyolcvan éve, 1408-ban vesztette el a hercegi udvar kegyét – meghalt a herceg, ki őt (és apját) pártfogolta –, s a herceg fia más (sorvadó, s azóta el is halt) irányzatot pártolt fel a japán színházi életben. 1408-ban Zeami negyvenöt éves volt, s ekkor kezdte írni itt, a következő lapokon idézett elméleti munkáit.
Elméleti? Szó sincs róla. Bár a művekben a lét, a megismerés, az ember és a művészet alapvető kérdései is szóba kerülnek, de mindig: a színész mindennapi – legmindennapibb – praxisából kiindulva s ahhoz visszakanyarodva. Ezek az írások úgyszólván: technikai útmutatók, melyek azonban nemcsak a test, hanem a lélek – és a szellem – gyakorlatainak technikáját is elemzik…
A színész átváltozik. Megváltozik testi-lelki állapota. Így hat a másik emberre – a nézőre. Átváltozik; az első kérdés két ága: Miféle állapotba kerül? Hogyan éri el ezt az állapotot? Hat; ez adja föl a második kérdést: Hogyan hat a másik emberre? (Pontosabban: Mi módon áramlik át a színész testi-lelki állapota a nézőre?) Ezekre a kérdésekre keressük a választ.” (Vekerdy Tamás)
2019.05.21
