100
A guardista
Hatvaniné Ragány Klára ajánlata

a-guardistaKét rendőr felderít egy drogügyletet Írországban, egy kisvárosban. Nagy sztori. Hogy mitől lesz ez a krimi más, mint a többi? Mert egy végtelenül „tapló” humorú vígjáték. Gerry Boyle (Brendan Gleeson) kíméletlenül szókimondó ír őrmester, aki nyíltan mutat rá az emberek és szituációk gyenge pontjaira, és ezeket nem szégyelli ártatlan őszinteséggel kiteregetni. „Ír vagyok. A rasszizmus a kultúránk része.” Társa, az Amerikai Egyesült Államokból átküldött Wendell Everett (Don Cheadle) karótnyelt FBI ügynök, aki a szabályokhoz mereven ragaszkodik. Máris adott a komikus élethelyzet.

A négy bűnöző (vagyis három, mert egyikük már az elején eleve halott – vagyis „…remélem, hogy az, mert már a hullaházban van.”) – filozófiáról diskurálgat, lelazultan elmélkedik párkapcsolatokról. „- Szociopata vagyok, nem pszichopata. Ezt a sitten tanultam. - Mi a különbség? - Nem tudom.” Nem fogják vissza magukat, ha egy kis csúnya beszédre vagy agyament gondolkodásra van szükség. „Amikor nemzetközi drogfutárnak jelentkeztem, a hirdetésben nem volt szó nehéz tárgyak emelgetéséről.”

Amikor megláttam, hogy ez a film kölcsönözhető a könyvtárból, elgondolkodtam, mi alapján tarthatta valaki alkalmasnak a nép művelésére? De végülis minden jó valamire – ha másra nem, elrettentő példának. Az idézetekből pedig úgyis el lehet dönteni, ki találja úgy, hogy nála ez a film túllép egy bizonyos határt vagy sem. És végül egy frappáns zárómondat: „- Asszem, nekem annyi. - Magam is úgy vélem. Van fény az alagút végén? - Ne gúnyolódjon.”


Megtekintés az Online Katalógusban

2019.05.17