Bajzát Zsuzsi és Rechnitzer János beszélgetése kapcsán feltárult a professzor úr élete és szakmai munkássága. A riporter célratörő kérdéseinek és a professzor úr tartalmas válaszainak köszönhetően egy teljes kép alakulhatott ki róla a hallgatóságban.

Rechnitzer János Héderváron született, édesapja ott volt körorvos, Anyai felmenői a Szauter családhoz tartoztak. Sajnos professzor úr korán elvesztette édesanyját, de ennek ellenére gondos nevelésben részesült, amire hálával emlékezik vissza.

A Révai Gimnáziumban érettségizett, ahol kiváló tanárok készítették fel. Olyan tanáregyéniségek álltak akkor a katedra másik oldalán, mint a jeles matematikus, Marót Rezső; vagy Varga László magyar-történelem szakos tanár; Fésűs András, aki a német nyelv rejtelmeibe és szépségébe vezette be a tanuló ifjúságot; de kitért Cziráki Lajos művésztanár fantasztikus felkészültségére is.

A tanári kar nyitottsága, felkészültsége lenyűgöző volt, a Révai méltán tartozott a hazai középiskolai mezőny csúcsához. A tanulók kibontakozását gondosan segítették, érdeklődésüket a kedvező irányba terelték. Mivel a családban sok volt az orvos, és összejöveteleiken rendre orvosi témákat taglaltak, ez nem volt rá kedvező hatással – túl unalmasnak találta a társalgást. A gimnázium után ezért nem az orvosi pálya, hanem a közgazdasági terület felé orientálódott.

A közgazdasági végzettséget Pécsett szerezte meg, majd több munkakörben dolgozott, míg végül egyik professzora állította a mai napig érvényes kutatási útjára: a területi gazdaság, valamint az innováció terjedése lett vizsgálandó területe. Itt találta meg igazi önmagát. Komoly kihívásként érte az a felkérés, hogy hozza létre az Akadémia Regionális Intézményét Győr Központtal, aminek örömmel tett eleget. Szintén nagy álma volt a Széchenyi István Egyetem megvalósítása, amiben komoly szerepe volt.

Jelentős fordulópont volt az életében, amikor hazatért szülőföldjére és lakhelyére. A győriek szeretettel fogadták, visszailleszkedése zökkenőmentes volt. Az Akadémia helyi szervezetébe megfelelő munkatársakat alkalmazott, akikkel együtt tud dolgozni. Az egyetemen a mai napig tanít, a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője.

A családjában a polgári értékrend uralkodott: ízlésesen berendezett lakás, festmények, könyvek... Az igényes öltözködés szokását is otthonról hozhatta. Vallja, hogy egy professzor legyen elegáns, hiszen ezzel megtiszteli tanítványait.

Valószínűleg a veleszületett szépérzéke tette szenvedélyes műgyűjtővé, kollekciójába modern és klasszikus festményeket egyaránt beszerez.
Boldog családban él, számos unokája van, akikbe -úgy tűnik- sikerült az igényességet, a művészet iránti szeretetet, érdeklődést átplántálnia.

Csiszár Antal