Egy dolog azonban vitathatatlan a kávéval kapcsolatban: nem lenne ennyire elterjedt, ha nem lennének többségben azok, akik ezekre a tanulmányokra fittyet hányva az ízéért vagy jótékony (és legális) serkentő hatásáért fogyasztják.

Gyermekként fura volt hallani, mikor azt mondta az egyik ismeretterjesztő műsor vezetője, hogy a csokoládé a fán terem. Néhány hét múlva a közeli botanikuskertben meg is mutatták a kakaófa termését, és akkor találkoztam először a kávé bokorral, melynek piros bogyós gyümölcséről nehezen tudtam elhinni, hogy ebből lesz a kávébab.

A kávé maga meleg égövi növény, amelynek alapjában véve két fő fajtája van: az arabica (kellemesebb aromájú, hosszúkásabb formájú, jobb minőségű fajta) és a robusta (gyengébb minőségű, kerekebb kávébab, de a nevéből kifolyólag a belőle készült kávénak sokkal robusztusabb az íze). Az igazán finom és hatásos kávékeverékeknek az az ismérve, hogy a két fajtát különböző mértékben vegyítik, így ki tudják emelni mindkettő erősségeit is.

Ha a kávé származása kerül szóba, nekem személy szerint mindig Brazília jut eszembe, de a kávé kultúrája nem csak ennyiről szól. Három kontinens országait mutatja be a könyv: az érdeklődők megismerhetik a különböző államok sajátosságait, betekintést nyerhetünk a kávétermés minden egyes állapotába, abba, hogy kik mivel próbálják a saját nemzeti kávéikat sokkal jellegzetesebbé és ízletesebbé tenni. Ezenkívül a világ legdrágább kávéjával, a cibet kávéval kapcsolatban is találunk érdekességeket és jó tanácsokat.

Ezután a könyv a kávézás történetére tér át, hogy mely országokban mióta hódít, és kik voltak a leghíresebb fogyasztók. Történeti áttekintés során ismerhetjük meg, milyen kávéházi trendek voltak mérvadóak a mai kávékultúra kialakulásának elősegítésében. Majd az olvasó megnézheti, hogy ezek a jelenségek miként zajlottak hazánkban, és még egy országos, valamint egy fővárosi kávétérképet is kapunk a legkiemelkedőbb kávézókról. Megjegyzem, szerintem az országos kissé soványra sikeredett a budapestihez képest.

Ha kedvet kaptunk a kávézáshoz, és eldöntöttük, hogy valamelyik fajtát ki is próbáljuk, akkor már csak egy megfelelő eszköz hiányzik, hogy a varázslatos italt elkészítsük. Nos, a könyv bemutatja nekünk mindezt a nagy teljesítményű kávéházi barista géptől kezdve a leghagyományosabb kotyogóson át az alternatív technológiai megoldásokig. Egyik-másik talán komikusnak vagy futurisztikusnak hathat a tudományos köntösbe bújtatott elkészítési módok mellett.

Persze ha valaki kávézni akar, egy kellemes kávéházba is befáradhat, ahol gazdag kínálatot talál. Azonban gyakran előfordul, hogy olyan szavakkal dobálóznak, amit nem biztos, hogy értünk. Ha belelapozunk a könyvbe, láthatjuk, a különböző kávéitalok elkészítése során nincsenek nagy különbségek, de a nem ismeretük kellemetlen helyzeteket okozhat. Majd különleges recepteket olvashatunk a különböző kávéitalokkal, kávékoktélokkal, alkoholos változatokkal és desszertekkel kapcsolatban.

Részemről igazán izgalmas és informatív könyvet olvashattam; rendszeresen kávézom, de így is tudott újdonságot mondani, és a tévhitekkel kapcsolatban is sikerült megnyugtatnia. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kávét, aki nem, aki szeretne más kontinensek országainak mezőgazdasági kultúrájáról olvasni, aki szeretné megfejteni a kávézók itallapjait, vagy aki egyszerűen csak szeretne elmerülni kicsit a múlt kulináris izgalmaiban.

Szuna Noémi több mint tíz éve foglalkozik újságíróként a kávéval. KávéBár Bazár néven szakmai rendezvényt alapított, amely mára az itthoni kávés világ meghatározó eseménye lett, és az Országos Barista Bajnokságnak is helyet ad. KávéBár néven blogot is vezet.

Megtekintés az Online Katalógusban