586
Tenk Antal: Dicső múltunk I-II.
Antaliné Hujter Szilvia ajánlata
Az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Magánintézet – és jogutód intézményei – 2018 októberében ünnepelte fennállásának bicentenáriumát. Az évfordulóhoz kapcsolódva készült el dr. Tenk Antal kétkötetes intézménytörténeti műve Dicső múltunk főcímmel. A szerző munkája során támaszkodhatott a korábban készült intézménytörténeti összefoglalókra, illetve a második kötet utóbbi hatvan évéről már nagyrészt saját gyűjtésére, valamint a munkatársaktól származó dokumentumokra, adatokra építhetett.
Az első kötet alcíme A Magyaróvári Gazdasági Akadémia XIX. századi fénykorszaka és nagy tanári kara. A 414 oldal terjedelmű könyv az első száz évet, az 1818-1918 közötti időszakot mutatja be, hat korszakra bontva. A történetírók szerint a többször átszervezett és átnevezett intézmény fénykora a 19. század két utolsó évtizedére és a 20. század első évtizedére esett, amikor a Magyaróvári Gazdasági Akadémia a magyar mezőgazdaság fejlődésére is meghatározó hatást gyakorolt. Az intézmény szakmai színvonalát a nagy tudású, sokszor az intézményben végzett tanáregyéniségek biztosították, a kötetben 130 oktató életútját olvashatjuk. A korábban megjelent intézménytörténeti munkáktól eltérően a jelen kötet nagyobb teret szentel az akadémia működését befolyásoló körülményeknek, a 19. századi magyarországi mezőgazdaság állapotának, az oktatás és kutatás fejlődéstörténetének. A 202 képpel és 60 táblázattal kiegészülő első kötet 2017-ben került ki a nyomdából.
A 2018-ban megjelent második kötet alcíme A magyaróvári agrárfelsőoktatás második száz éve. A nagy átalakulások évszázada. A szerző az 1918 és 2018 közötti időszak történéseit nyolc korszakra tagolva írja le, hitelesen mutatja be a különböző korszakváltásokkal járó nehézségeket. Az utóbbi 60 évben a korábban 140 évig önálló intézmény négy egyetem kötelékében folytatta működését. Tenk Antal szavai jellemzik ez időszakot: „Az elmúlt évtizedekben többféle anyaintézményhez tartoztunk, és ennyi korszakváltást, mint én, ha jól számolom, négyen vagy öten éltünk csak meg Óváron. ’58-ban például még a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára iratkoztam be, amiből ’61-ben Agrártudományi Főiskola lett, és már ott kaptam diplomát. 1970-ben egyesültünk Keszthellyel, és lettünk az Agrártudományi Egyetem Keszthely, Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kara. Később csatlakozott hozzánk Kaposvár, és Pannon Egyetemnek is hívtak bennünket. 2000-ben szétesett a keszthelyi szövetség. Kaposvár önálló lett, mi csatlakoztunk Sopronhoz, a keszthelyiek pedig a veszprémi egyetemhez.” A mosonmagyaróvári intézmény 2015-ig volt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, majd 2016-tól a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karaként működik tovább.
A Dicső múltunk 640 oldalas második kötetében is nagy hangsúlyt kapott a változó körülmények közt helytálló oktatók szakmai életútjának, tudományos tevékenységének ismertetése.
2019.04.02
