Napjaink high-tech (háborús-titkosügynökös) thrillerjeinek egyik, ha nem a legnépszerűbb szerzője feleségét, közös lányukat, valamint előző házasságából származó négy gyermekét hagyta maga után azzal a több, mint hatvan publikált regénnyel együtt, amelyek Amerika és a világ elsőszámú írójává tették őt a témában. Stephen Hunter, Pulitzer-díjas szerző azt mondta róla, hogy „amikor megjelent a Vadászat a vörös októberre című regénye, újradefiniálta és kitágította a műfaj határait, és ennek következtében sok más számára nyílt út publikálni hasonló könyveket, amelyekre addig nem volt lehetőség”. Tom Clancy egyfajta úttörő volt tehát a műfajban, akinek az öröksége valószínűleg még hosszú ideig etalon, követendő példa marad az utódoknak, egyúttal pedig múlhatatlan hatású a rajongóknak.

Az 1947-ben született szerzőnek élete során annyi regénye lett világsiker, hogy nehéz számon tartani és felsorolni őket. 1969-ben diplomázott le angol irodalomból, és nyomban vonult is volna be az amerikai hadseregbe, ám rossz hallása miatt nem vették fel oda. Irodalmi bemutatkozása előtt egy független biztosítótársaságot vezetett, aztán egy befektetői csoporthoz csatlakozván többedmagával megvásárolta a baltimore-i baseball csapatot. Egyszóval nullára rúgó katonai és titkosügynök-tapasztalattal vetette bele magát a techno-thrillerek és katonai krimik világába. Az elmúlt hosszú-hosszú években bármit is írt, biztosan huzamosabb időre a bestseller-listák élén landolt velük, értékére pedig kiváló példa, hogy a Ubisoft nevű francia videojáték-készítő cég korábban egy nem nevesített összegért megvásárolta nevének használatát, hogy számítógépes játékokkal, filmekkel és könyvekkel kapcsolatban használhassa fel azt. Tom Clancy így nemcsak kitűnő író, hanem busásan jövedelmező márkanév is (volt) egyben. Regényeit praktikusabb csoportosítva kezelni, mert ugyan vannak történetileg független könyvei, ám többségük valamilyen/valamelyik ügynökség, szervezet világa köré épül, mint az Op-center-, a Net Force-, a Net Force Explorers-, a Ghost Recon-, vagy például (esetünkben is) idősebb és ifjabb Jack Ryan univerzumára.

Könyveinek magyar kiadásai az utóbbi években rendre követték a kronológiát: a 2010-ben írt Élve vagy halva (Dead or Alive, Grant Blackwood társszerzővel) főhőse, ifjabb Jack Ryan már az új generációhoz tartozik, az ezt egy évvel követő Egy mindenki ellen (Against All Enemies, Peter Telep társszerzővel) azonban független, sorozaton kívüli darab, bár a történet végén Clancy feldobja a Ryan-univerzumhoz kapcsolódás lehetőségét. A Partvonal Könyvkiadónál megjelent Célkeresztben (2011 vége, Locked On, Mark Greaney társzerzővel) nagyjából ott veszi fel ifjabb és idősebb Jack történetének fonalát, ahol az Élve vagy halva regényében lezárta azt, a megírás dátumából pedig következik, hogy a magyar rajongók számára még nem ért véget Ryanék pályafutása, mert további kettő (plusz egy) elkészült regény vár a magyar megjelenésre: a 2012. decemberi Threat Vector és a 2013. decemberi (posztumusz) Command Authority – mindkettő a nemzetközi kapcsolatok és politikai tudományok diplomájával rendelkező, mára szintén bestselleríró Mark Greaney társszerzőségével. Valamint az Egy mindenki ellen folytatásának szánt, még az USA-ban sem kiadott 2012-es Search and Destroy (Peter Telep-pel közösen) című regény.

A 2014-ben kiadott Bűntudat nélkül (ismét Partvonal kiadó) azonban jócskán a múltba nyúlik vissza, sőt mi több, történeti szempontból egyenesen a kezdet(ek) kezdetéig. A Jack Ryan univerzum kronológiáját felütő darab hetedikként jelent meg a sorban, ám cselekményének idejét szó szerint meglehetősen a régmúltba helyezi, hiszen 1971-ben indítja a történetet (a Jack Ryan-széria időrendi következő darabja – a Férfias játékok – pontosan egy évtizeddel később játszódik). 1970 végén járunk az amerikai Baltimore-ban, miközben „odaát” Ázsiában még javában tombol (de mind politikailag, mind társadalmi szempontból a végéhez közeledik) a Vietnámi háború. Az egykori SEAL kommandós „fóka” John Kelly átvitt és szó szerinti értelemben is „szabadúszó”: alkalomadtán a hatóságoknak segít búvárkodást igénylő megbízatások végrehajtásában hol kiképzőként, hol pedig személyes résztvevőként. Élete a lehető legjobban alakulhatna, ha egy autóbalesetben nem veszítené el feleségét.

Fél év telik el, amely csak részben elegendő ahhoz, hogy Kelly valamelyest feldolgozza a tragédiát, amikor fiatal, zaklatott lányt vesz fel autójába. A titokzatos múltú Pam-et hajójára, majd otthonként szolgáló szigetére viszi. Kiderül, hogy rossz emberek karmai közül szökött meg, drogfüggőségét pedig a véletlenül a szigetre vetődő orvos házaspár segít leküzdeni. Ahogy azonban újra kisüthetne felettük a nap, a szárazföldre visszatérvén Pam-et brutálisan meggyilkolják, s kevés híja van, hogy nem veszik oda John is a támadásban. Ettől kezdve a férfiban megpattan valami, életét már csakis a bosszú töltheti ki: elhatározza, hogy felszámolja a droghálózatot, amely Pam-et foglalkoztatta, és megkeresi a gyilkosait, hogy leszámolhasson velük.

A Bűntudat nélkül azonban egy másik szálon is futtatja a – Kelly-vel összefüggő – történetét. Vietnámban évekkel ezelőtt foglyul esett 20 magas rangú amerikai katona, akiket mindaddig halottnak hittek, míg egy felderítő repülőgép fotót nem készít egyikükről. A rabokat egy speciális táborban őrzik, ahol a vietnámbarát oroszok próbálnak kiszedni belőlük nemzetvédelmi katonai információkat. Sorsuk véglegesen meg lenne pecsételve, ha néhány pentagon- és CIA-tábornok politikai, valamint egyéb tisztek segítségével mentőakciót nem szervezne a kiszabadításukra. A szigorúan titkos művelethez Kelly-t is megnyerik maguknak, hiszen egy korábbi akció során testközelből ismeri az ottani vidéket – s mivel valóban top secret operation-ről van szó, Kelly bőrében megszületik a fedőszemélyiség John Clark alakja.

Tom Clancy szokás szerint magas fokon égő cselekménye innentől két szálon fut tovább a végzet fel, ahol nem az a kérdés, sikerül-e Kelly-nek revansot vennie Pam életén (és halálán), és Clark közbenjárásával kiszabadulnak-e az amerikai foglyok, hanem hogy egy magába roskadt és személyiségében közel meghasadt ember képes-e újra összerakni egy normális keretek között terelgethető életet. A Bűntudat nélkül közel sem rejtetten, a sorok mentén nyíltan boncolgatja az önítélkezés kérdését, az erőszak morális vetületeit, a reménytelen háború érdekrendszerét, valamint az emberi természet társadalmilag meghatározott lehetőségeit.

Clancy regényének első harmada a történet-körbejárós építkezésé, az alapok lefektetése után azonban jócskán begyorsul. A dinamikus sztorivonalak váltogatása feszültségfokozó hatással bír, a cselekményszálak egymástól elütő jellemzői (a vietnámi háborús- és az amerikai krimi atmoszféra) férc nélkül összefésült egységet alkotnak. A Jack Ryan-szériához majdhogynem csak érintőlegesen kapcsolódó történet (a Kelly után nyomozó egyik detektív, Emmet Ryan személyében idősebb Jack Ryan apja jelenik meg) a Bűntudat nélkülben vezeti fel a későbbi történések legendás John Clark figuráját, aki John Kelly-t „váltva” lép elő háromdimenziós figurává. Tom Clancy tehát ezúttal is tovább építi a Ryan-t körbeölelő mítoszt, a „politikai thriller atyjaként” nevesített szerző 1993-as regénye pedig hullámtörés nélkül illeszkedik a többé már nem folytatódó életmű kiváló darabjai közé.

Megtekintés az Online Katalógusban