Borovics Attila: Az erdők szénmegkötésétől a körkörös biogazdaság fejlesztéséig

A klímaváltozás negatív következményeit már jelenleg is világszerte tapasztaljuk, hatásainak enyhítése és az alkalmazkodás lesz az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie. A globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedésének +2 °C alatt tartása szempontjából elengedhetetlen, hogy minden gazdasági szektorban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentését hajtsuk végre. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései hangsúlyozzák, hogy a kibocsátások csökkentése mellett a szénelnyelő megoldásoknak is kikerülhetetlen szerepe lesz a nettó nulla kibocsátási szintű, dekarbonizált gazdasági rendszerekben. Az erdők és az erdőalapú gazdaság különösen fontos szerepet játszanak ebben az összefüggésben, mind a fotoszintézis útján megvalósuló természetes szén-dioxid-nyelő képességük, mind pedig a társadalom számára nyújtott egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásaik és a biodiverzitás megőrzésében betöltött kulcsfontosságú szerepük miatt.

Erdeink egyszerre élő és diverz ökoszisztémák, melyek a szén-dioxidot a levegőből kivonó szénpumpaként is funkcionálnak. Szénakkumulátorként képesek a megkötött szenet az élő biomasszában, a holt faanyagban, illetve a talajban tárolni. Ugyanakkor megújuló nyersanyagot biztosítanak, amely elősegíti a körkörös bioökonómia fejlődését és egy faalapú gazdaság kialakítását.

A hosszú élettartamú fatermékekben, illetve épületek faszerkezetében tárolt szén akár évszázadokon át megkötve maradhat. A fatermékek és a bioenergia minél nagyobb arányú felhasználása emellett az ipari és energetikai szektorokban kibocsátás-csökkentést eredményez azáltal, hogy szén-dioxid-intenzívebb termékek és fosszilis energiaforrások helyettesítését teszi lehetővé. Az erdőalapú szektor akkor töltheti be leghatékonyabban klímaváltozás-mérséklő (azaz mitigációs) szerepét, hogyha alapos tudományos elemzés és szakpolitikai tervezés segítségével az adott országra vagy régióra optimalizált módon kezeljük erdeinket, figyelembe véve a különböző mitigációs lehetőségek kölcsönhatásait, valamint az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását is. A hazai erdészeti és faipari szektor klímamitigációs útvonalainak vizsgálatára jött létre az ErdőLab-projekt (Borovics 2022), mely a Soproni Egyetem összes kara és Erdészeti Tudományos Intézete együttműködésében valósult meg mintegy 150 kutató és egyéb szakember bevonásával.

E könyvben adjuk közre a magyar fagazdasági szektor klímamitigációs útvonalaira vonatkozó átfogó elemzést, mely a projekt egyik legjelentősebb eredménye.

(Forrás: lira.hu)