Varga Józsefné Dr. Horváth Mária: Búcsújárás, Szűz Mária-tisztelet Osliban

A település nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első írásos említése "Villa Osl" alakban. A középkorban az Osl nemzetség, majd az ebből leszármazott Pinnyey család birtokolta. 1387-től a Kanizsai család tulajdonába kerül. 1536-ban házasság útján a Kanizsai birtokrészt Nádasdy Tamás szerezte meg. 1681-től a falu az Eszterházyak birtokába került.

Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária-tisztelet alapjait Kanizsai János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. 1572-ben a protestánsok a kápolnát lerombolták és csak 1644-ben építették újjá. A török pusztítás után, 1690-ben ismét helyre kellett állítani a kápolnát és ekkor adományozta Esterházy Pál a Szűz Máriát ábrázoló szobrot a régi pótlására. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával. Mária és a gyermek Jézus fején aranyozott ezüst korona látható. Kedves arckifejezése miatt nevezik Mosolygó Szűzanyának (vagy Mosolygó Máriának, Mosolygó Boldogasszonynak). A szobron latin felirat örökíti meg az adományozást. A kegyhely kultusza az idők folyamán egyre több embert vonzott, ezért 11748-ban kibővítették a templomot.

Varga Józsefné Dr. Horváth Mária a település szülötteként mutatja be Osli búcsújárását: „Szívvel és lélekkel csak arról a helyről és arról az eseményről lehet írni, amelyet az ember szívében és lelkében hordoz.”

A kötet első fejezetében rövid áttekintést olvashatunk a zarándoklatok történetéről, változó világáról a középkortól kezdve. Ezt követi a Győri Egyházmegye búcsújáró helyeinek bemutatása, majd az osli búcsújárás részletes története. Fényképek sokasága segíti az olvasót, hogy megismerhesse a kápolnák, a kegytemplom történetét, a Szűzanya-szobor öltöztetését, díszes ruháit.

A korábbi idők, a 19. és 20. század búcsúi ünnepségeiről számos visszaemlékezést, kedves anekdotát találunk a könyv lapjain. A nosztalgián, hagyományőrzésen túl a ma emberének eleven hitéletéről is képet kapunk. „Ma is figyel a plébános a kisgyerekek nevelésére, a fiatalokra, az öregekre. Ma is csodálatosak a búcsúk, fáradságot nem kímélve szervezik az ünnepet, örülnek annak, ha sokan jönnek.”

A kötetet lezáró mellékletben néhány régi szép imát, éneket, szentbeszédet, irodalmi művet olvashatunk.

A kiadvány a Szülőföldünk Honismereti Egyesület és Osli Község Önkormányzata együttműködésében 2025-ben jelent meg.

Megtekintés az Online Katalógusban