29
Hollósi Gábor: A pozsonyi hídfő
Borbély Tamás ajánlata

hollosi-gabor-a-pozsonyi-hidfoSokan nem tudják, hogy Magyarország területe az 1920-ban megkötött trianoni békét követően is változott – még tovább csökkent. A párizsi békeszerződés 1947-ben újabb településeket juttatott Csehszlovákiának: Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt. Hollósi Gábor 2017-ben megjelent munkájában részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen körülmények között kerültek a történelmi Moson vármegye települései a szomszéd országhoz, ahol napjainkban a szlovák főváros gyarapodó városrészét képezik.

A szerző ismerteti, hogy a Károlyi Mihálynak 1918 karácsonyán átadott antantdiktátum az új államhatárt a Duna vonalánál jelölte ki, így eredetileg a ma legnagyobb szlovákiai lakótelepként számon tartott Ligetfalu is hazánk része maradt volna. A csehszlovák csapatok azonban 1919 augusztusában elfoglalták a pozsonyi hídfőt (Ligetfalut), amit az 1920-ban megkötött béke jóváhagyott. A második világháborút követően a csehszlovák fél további 5 települést – az említett három falut Rajkával és Bezenyével kiegészülve – szeretett volna megszerezni, hivatkozva Pozsony területi terjeszkedésére és egy esetleges magyar támadás elleni védekezés megszervezésére. Utóbbit ugyanis csak az öt község elcsatolásával látták biztosítottnak. Mivel a határokat pontosan nem határozta meg a békeszerződés, így szükség volt a Magyar-Csehszlovák Határrendező Bizottság felállítására, amelynek szervezetéről, tárgyalásairól és megállapodásairól részletesen olvashatunk a történész munkájában. A bizottság működése 1947-től kezdődően 1949-ig terjedt, és a határok kijelölése mellett rögzítette például a helyben maradó, illetve az önként áttelepülő lakosság jogait.

Hollósi Gábor írásában feldolgozza a témához kapcsolódó levéltári forrásokat és a korabeli sajtó vonatkozó tudósításait. Szöveghűen közli a pozsonyi hídfő kiszélesítésével kapcsolatos fontosabb nemzetközi jogi dokumentumokat, és számos, a magyar uralom időszakából származó képeslapot, illetve fotót mutat be illusztrációként. Munkája hiánypótló, hiszen korábban ilyen részletességgel nem tárgyalták a három település sorsát meghatározó döntést és annak körülményeit.


Megtekintés az Online Katalógusban

2018.11.27