149
Hegedüs Éva: Uros pannonhalmi apát jogbiztosító és birtokszerző tevékenysége
Borbély Tamás ajánlata

hegedus-eva-uros-pannonhalmi-apat-jogbiztositoA középkorba kalauzol Hegedüs Éva 2014-ben megjelent műve, mely Pannonhalma egyik leghíresebb apátjának jogbiztosító és birtokszerző tevékenységéről ad összefoglalást. A szerző felhívja a figyelmet, hogy Uros apát tevékenységéről – akia 13. század első évtizedeiben, 1207 és 1242 között volt pannonhalmi apát – nehéz átfogó képet nyújtani, hiszen tevékenységének egy-egy szegmense is külön munkák tárgyát képezheti.

A trónviszályok korszakában, majd a tatár pusztítás éveiben Uros apát Pannonhalma monostoráért és annak birtokai védelmében kifejtett munkálkodása hosszú évszázadokra meghatározta Pannonhalma fejlődését. Legfontosabb, hogy biztosította Pannonhalma exempt státuszát, mely Szent István korától folyamatosan alakult és változott. Ennek a különleges státusznak ma is tapasztalható hatása, hogy Pannonhalma minden közbeeső fórum nélkül a Szentszék joghatósága alá esik. Rendezte az apátság jövedelmeit és jövedelemforrásait, ami gyakran hosszas pereskedéseket eredményezett. A szóban forgó értékek jelentőségét mutatja, hogy az apátság földtulajdonának feléért kellett így megküzdenie, mely birtokok egy része korábbról, más része pedig az ő tevékenysége nyomán került az apátság tulajdonába.

A perekről fennmaradt dokumentumok a történeti kutatás szempontjából is rendkívül fontos források, melyek a 13. század első felének gazdasági és társadalmi változásaiba engednek betekintést. Az apát kiemelkedő szerepét jelzi, hogy az új kihívásokra adott válaszai mintául szolgáltak kortársai számára is, például a jobbágyság státuszát illetően. Egyéb tevékenysége kapcsán talán elég csak arra utalni, hogy a pannonhalmi Szent Márton-bazilika építtetése szintén az ő nevéhez fűződik, de szerepe volt abban is, hogy Pannonhalma sikerrel ellenállt a tatár támadásnak. Uros politikai és egyházvezetői súlyát jelzi, hogy elkísérte II. András királyt a Szentföldre, többször találkozott pápákkal, és főpapként vett részt a IV. Lateráni Zsinaton.

A Pannonhalmi apátok és főapátok sorozatban megjelent mű egy – mai szóval élve – stratégiai gondolkodású apát sokoldalú tevékenységének egyik részletét mutatja be, ami többek között stabilitást és gazdasági biztonságot hozott Pannonhalmának az egyébként igencsak bizonytalan évtizedek sodrásában.


Megtekintés az Online Katalógusban

2018.11.13