A Fuggerekhez köthető először a kora újkorban házak építtetése szegények számára. A Monarchiában figyelemre méltó a diósgyőri munkástelep létesítése. Ez az időszak a nagy gazdasági átrendeződés kora Magyarországon. A kiegyezés szülte rendezett konszolidált politikai viszonyok lehetővé tették az ipar gyors fejlődését. A segéd és a betanított munkások köre a földtől részben vagy egészben elszakadt tömegekből rekrutálódott, gyakran a nyugati külföld adta a bevándorló szakmunkásréteget. Gazdasági-üzleti érdek is volt a méltóbb lakhely biztosítása.

Győrben 1902 és 1914 között született meg az első munkáskolónia, kezdetben Újváros adott a munkásoknak otthont. Budapesten a Wekerle-telep tervezője Fiala Géza volt, ő kapott megbízatást az új győri munkástelep tervezésére. Az építészmérnök végzettségű szakember komoly szakmai múlttal büszkélkedett. A telep szervezésében szabad kezet kapott azzal a kitétellel, hogy az állami főút a kolónia területén vezessen keresztül.

A két meghatározó út az egymással párhuzamos futó Nagysándor József, valamint a Külső Árpád út. Ezekre merőlegesen nyíltak keresztutcák, épült a közelben iskola, a telepnek lett óvodája, orvosi rendelője. Hangulatos terek kialakítására is sor került, és a két világháború között építették fel a kerület templomát. A megnövekedett háborús veszély aztán megkövetelte óvóhelyek kialakítását is.

Fontos szerep jutott a tornyoknak tértagolódási szempontból. Földszintes, egy- és kétemeletes házak sorjáztak. A telepre mind a historizmus, mind pedig a gótika rányomta a bélyegét. A lakók komfortérzetét szolgálták az előkertek, bennük a faültetések. Az évtizedek folyamán aztán történtek átépítések, de nem midig szerencsésen.

Harsányi Attila könyvében számtalan fénykép veti össze a múltat a jelennel, továbbá számos keresztmetszeti rajz is tanulmányozható.

Megtekintés az Online Katalógusban