2901
Erdős Renée: Ifjúságunk
Berente Erika ajánlata
Talán meglepődnek, hogy egy szépirodalmi művet ajánlunk a helyismereti kiadványok között. A szakma szabályai szerint a győri kötődésű szerzők által írott alkotásokat is beillesztjük gyűjteményünkbe. Így tettünk a századelő divatos szerzőjével, Erdős Renée könyveivel is. Az írónő – aki 1897-ig az Ehrenthal Regina nevet viselte – hetedik gyerekként született egy szegény, csallóközi zsidó családban Érseklélen, ahonnét nem sokára Győrszigetbe költöztek.
Gyermekéveit itt töltötte, majd tizenhat évesen Budapestre került a színiakadémiára. Tizennyolc esztendősen publikált először. Írásai megjelentek a Győri Hírlapban is. 1910-től a Kisfaludy Irodalmi Kör tagjává választották.
Erdős Renée költőként indult. Friss hangjával, szókimondásával még Adyra is jelentős hatást gyakorolt: nemes egyszerűséggel „zseniális poétalánynak” titulálta. Regényeivel jóval később jelentkezett, tulajdonképpen megélhetési célzattal írta azokat. A közönség nagyon jól fogadta írásait. Szó ami szó, abba, hogy a kötetek jól fogytak, belejátszott az olvasók pletykaéhsége is. Az erotikus tartalmú költemények után örömmel fogadták azokat az olvasmányokat, amelyeknek szereplőiben felismerni vélték magát az írónőt és a korabeli irodalmi élet egyik-másik alakját is. Ha ma élne Erdős Renée, minden bizonnyal a bulvárlapok gyakori szereplője lenne...
Az Ifjúságunk előszavában maga Erdős Renée írja le, hogy az 1909 és 1929 között megszületett Ősök és ivadékok című regényciklusa tulajdonképpen memoárnak tekinthető, mert ezekben saját élményeit vetette papírra. Ebből a regényfolyamból azonban tudatosan kihagyta életének egy korszakát: pályájának indulását. Az Ifjúságunk című kötetben pótolja mindezt. Itt esik szó Győrről, a Pestre költözésről, a színiakadémián töltött esztendőkről. Az elbizonytalanodásról, az útkeresésről, az irodalmi szárnypróbálgatásokról, az első nyomtatásban megjelent költeményről, a keményen megszolgált hatvanforintos tiszteletdíjról. Olvasunk írókról, szerkesztőségek kulisszatitkairól, Eötvös Károlyról, Molnár Ferencről, valamint Kadosa Marcellről és Bródy Sándorról. És persze a magánéletről is: a felnőtté válásról, az önérvényesítésről, a gyászról, szerelemről, vonzalomról és ellenszenvről, felvállalt és titkos kapcsolatokról. A kötet forrásául Erdős Renée a Petőfi Irodalmi Múzeumban található gépirata szolgált.
Egy asszonnyá érő lány, egy a XX. század elejének konzervatív közegében sikeressé vált írónő olvasmányos memoárját vehetik kézbe az érdeklődők a Szépmíves Kiadó jóvoltából.
2018.10.23
