136
1984
Szabados Éva ajánlata

1984Egy nagyszerű film, amely méltó adaptációja George Orwell kultikus antiutópiájának. 1984-ben készült el Michael Radford rendezésében, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. Témája sajnos aktuális volt megírásakor, 1948-ban, a II. világháború után, 1984-ben, amikor a könyvet filmre vitték. És az sem véletlen, hogy más antiutópiákkal együtt az utóbbi években egyre népszerűbb. „A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.

A világ egyik legnyomasztóbb művének számos eleme vált szállóigévé. Az 1984 vezette be a mindent látó Nagy Testvér alakját, a közismert 101-es szobát és a Gondolatrendőrséget. Orwell életében diktatúra alatt állt a sztálinista Szovjetunió, a hitleri Németország és más országok is, az éhezés, a kényszermunka és a tömeges kivégzések mindennaposak voltak. Az 1984 a totalitárius államok működési mechanizmusait írja le, a hátborzongató tökéletességig fokozva.

A helyszín London, amely egy fiktív államalakulat, Óceánia egyik tartományának fővárosa. Óceánia évtizedek óta folytat háborút két másik államalakulattal: hol Eurázsiával, hol Kelet-Ázsiával. A három világhatalom értelmetlen háborúzása miatt az emberek folyamatosan nélkülöznek, miközben a híreket napi szinten hamisítják. A hazugság a rendszer fenntartásának alapja. A négy fő minisztérium pontosan a megnevezésével ellentétes feladatokat lát el: „a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.”

A kormány titokzatos vezetője Nagy Testvér, aki élő mivoltában nem jelenik meg a cselekményben. Mégis mindenhol jelen van a plakátokon, melyek így fenyegetnek: „Nagy Testvér szemmel tart!”. Az újbeszél nevű fiktív mesterséges nyelv a diktatúra egyik legerősebb eszköze, mellyel irányítása alá vonja az emberek gondolkodását. Az újbeszél fő célja, hogy elvegye annak lehetőségét, hogy megfelelően meg lehessen érteni a forradalom vagy a véleményeltérés fogalmát. Ezért eltávolítja azokat a szavakat, amelyek arra használhatóak. A Párt három jelmondata, amely mindenhol látható: A HÁBORÚ: BÉKE, A SZABADSÁG: SZOLGASÁG, A TUDATLANSÁG: ERŐ. Ha senki sem szabad és mindenki tudatlan, akkor a kifejezések értelmetlenné válnak, a jelmondatok pedig axiomatikussá.

Orwell főhőse, Winston Smith (John Hurt) sorsán keresztül mutatja be, hogy a rendszer hogyan kúszik be az emberek lelkébe, és milyen pusztítást visz véghez. Utolsó mentsvárat a szerelem jelenthetné, és egy rejtélyes kapcsolat a Testvériség nevű Pártellenes szövetséggel. Ám Orwell kegyetlen víziójában nincs menekülési út. A Párt minden egyén fölött tökéletes ellenőrzést gyakorol, és minden próbálkozást csírájában eltipor. Amikor felmerül a kérdés, létezik-e egyáltalán Nagy Testvér, akkor döbbenhet rá az olvasó-filmnéző az antiutópia kulcskérdésére: vajon mi működteti a zsarnokságot? Az író keményen szembesít, és az emberi természet mély vizsgálatára kényszerít.


Megtekintés az Online Katalógusban

2018.10.12