721
Rendezvény beszámoló: Évszakok
Filmklub a könyvtárban

Szeptember 6-án a Központi Könyvtár klubhelyiségében a 2015-ben, francia-német koprodukcióban készült Évszakok című alkotással folytatódott a Filmklub sorozata. A természetfilm üzenete: újfajta kiegyezés szükségeltetik az emberiség és a természet viszonylatában. Elcsépelt közhely, hogy „egy Földünk van”, de erről a gazdasági fejlődés bűvöletében, a tonnák, százalékok hajhászásában gyakorta elfeledkezünk.

A filmkockákról évtízezredek története „tekintett le” ránk: nyomon követhettük a jégkorszak elmúltát, a klímaváltozás kapcsán a növény- és állatállomány kicserélődésének folyamatát, a vén Európában a vadon térhódítását, mely ideális életfeltételeket biztosított az erdők lakóinak. Impozáns látványt nyújtott a lombkoronát viselő fák rengetege, szintjein megannyi rejtéllyel. Láthattuk az egyes állatfajok viselkedését, nyomon követhettük, hogyan „szocializálódnak” a kölykök, hogy felnőve az állati társadalom hierarchiájában betölthessék szerepüket: fajukat fenntartani, utódaikról gondoskodni. A beoltott genetikai program és az eltanult viselkedés teszi lehetővé azt, hogy képesek legyenek helytállni az életben maradásért vívott küzdelemben, ezernyi veszély érzékelésére legyenek alkalmasak.

Láttuk a kölyökragadozók vadászati szárnypróbálgatásait, egymással való mérkőzéseit, de átélhettük a zsákmányra történő vadászatot, vadkanok és farkasok, vadlovak és farkasok küzdelmét. A vadászat végén ordaséknál a közös üvöltés dívik, mintegy az összetartozást jelképezve. Láthattuk a borjat világra hozó szarvastehenet, fiókát tápláló madarakat, az éjszakában felcsillanó bölcs bagolyszemeket, a fák doktorát vagy a kakukkot. A ragadozóknál a gyorsaság, a talpfelépítés is döntő. Míg a lovak patája belesüpped a hóba, a hiúz könnyen száguld a hó felszínén, a szarvas-ragadozó párharcában előbbit kitartó, gyors vágtája segíti a menekülésben.

Ahány évszak, annyi kihívás, a tél különösen nehézzé teszi a növényevők számára a táplálékszerzést. A medvék brummogása, a szarvasbikák vetélkedése a tehenekért szintén hozzátartoznak az erdők világához. Minden együtt van, a tápláléklánc minden szintje megleli élelmét, a ragadozók tevékenysége elősegíti a természetes szelekciót: az életképes egyedek könnyebben elhárítják a ragadozók támadásait.

A neolit forradalom megtépázta az erdők állományát, a földet művelő, állattenyésztő ember írtja az erdőt, a favágók szűkítik az erdő lakóinak életterét. Szomorú látvány a helyét kereső, egykori lakóhelyéről kiszorult állat, a gyökeresen megváltozott földrajzi környezet más-más alkalmazkodásra készteti az állományt.

Végül az alapgondolathoz visszatérve: mindent meg kell tennünk a természeti környezet lehető legteljesebb megőrzéséért!

Csiszár Antal