Osli, a Hanság déli peremén elhelyezkedő község ősidők óta lakott település volt. A falu neve besenyő eredetre enged következtetni, akiket Solt fejedelem telepített a Fertőn túlra, majd a 10. század közepén megérkeztek a mai Rábaköz területére is.

A falut először 1230-ban említi oklevél, az ősi Osl nemzetség, melynek a hagyomány szerint Osli község „egykor büszke fészke vala”, a középkori Sopron vármegye területén kiemelkedő szerepet töltött be. 1283-tól a falu az Osl nemzetségből származó Pinnyei család birtoka lett az 1500-as évek közepéig. Majd házasság révén a Zalay család kezére került, akik a falut eladták Chernel Tamásnak. Az 1594-es török megszállás alatt teljesen elnéptelenedett. Később Nádasdy Tamás birtokait gyarapította. 1671-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben betöltött szerepe miatt Bécsben kivégezték, így birtokai, köztük Osli is, a kincstár tulajdonába kerültek. I Lipót császár a térséget Esterházy Pálnak adományozta, de 1683-ban a Bécs ellen vonuló török seregek feldúlták a térséget, elpusztítva Oslit is.

A falu újjáélesztése Eszterházy Pál nevéhez fűződik. Az adómentességet ígérő báró szavára egymás után érkeztek a családok, akik adót csak 1752-től kezdtek fizetni. A lassú fejlődésnek induló településen egyre magasabb lett a lélekszám, majd 1949-ben regisztrálták a legtöbb lakost, 1472 főt.

Osli első kápolnáját 1390-ben Kanizsai János építette, melyet 1572-ben a protestánsok leromboltak. 1644-ben a kápolnát romjaiból újjáépítették, a méreteit Jáky plébános nyomán Csizmadia Vilmos közölte. Eszerint az új kápolna 10,36 m hosszú és 5,25 m széles, egyetlen oltára fából készült, és a Liptay György győri székesegyházi kanonok által készített egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1696-ban már ezüsttel volt bevonva. A kápolnában szószék is volt, továbbá a jegyzőkönyv szerint harangja, az épület mellett fából készült haranglábon állt. Idővel a kápolna kicsinek bizonyult, és 1748 és 1766 között újabb építkezés zajlott, amely során kibővítették a templomot és elnyerte a szinte ma ismert formáját.

A kötet nemcsak a község és a templom építésének a történetét mutatja be, hanem egy templom körüli sétára is invitál bennünket. Körbejárva a templomot az épülettől nyugatra található a plébániai hivatal, amely az 1970-es évek végén épült a régi helyén. A kötet részletesen foglalkozik a hivatal építésének körülményeivel, az itt szolgálatot teljesítő plébánosokkal, a harangtorony építésével. Végül egy teljes fejezet ismerteti a templom belsejét több színes fotóval.

Osli község önkormányzata 1999-ben jelentette meg dr. Varga József Osli kegytemplom című kötetét, amely a Szociális Foglalkoztató Nyomdájában készült.

Megtekintés az Online Katalógusban