A kötet az ókori előzményeket röviden érinti, majd áttér a középkor néhány fontosabb eseményére, elsőnek is 1271-re, amikor V. István Győrt a szabad királyi városok sorába emelte, ezzel jogilag megteremtette a polgári város alapjait. A céhes rendszer kialakulása nagy lépést jelentett a kézműipar fejlődését illetően. A céhek rendszere védelmet nyújtott és működési keretet biztosított a kézművesek és a kalmárok számára. Rengeteg szakma virágzott városunkban egészen a XIX. sz. második feléig, a gyáripar kialakulásáig. Ez az időszak komoly küzdelem kezdetét jelentette a kisiparosok számára, s csak kevesen tudták túlélni a dömpingárukkal folytatott versenyt. A kötet 1945-ig kíséri nyomon a kézműipar múltját és – talán nem túlzás azt állítanunk, hogy – eltűnését.

A könyv szerzői nem törekedtek a teljességre. Céljuk egy „komfortos”, albumszerű kiadvány közreadása volt, ahol a szövegeket gazdag képanyag illusztrálja, hála a korai alapítású győri múzeum nagy ipartörténeti gyűjteményének és a Régi Győr oldal szerkesztőjének. A könnyebb kezelhetőség érdekében a könyvet két kötetben kívánják megjelentetni. E kötet első „könyve” és a készülőben lévő második kötet második „könyve” az album anyagát mintegy keretbe foglalva a győri iparosság történetét dolgozza fel; a két közbülső szerkezeti egység (azaz „könyv”) pedig egyes kézműves mesterségeket, illetve a vendéglátás színes világát mutatja be. Megismerkedhetünk például a szódakészítéssel, a mézeskalácsos és gyertyakészítő iparral, a kékfestéssel, a kocsigyártással. Néhány jeles iparoscsalád életébe is bepillantást nyerünk, pl. olvashatunk az aranykoszorús nyerges Pavek Józsefről, illetve a Szabó/Tolnay manufaktúra működéséről.

A szerkesztő egy egész fejezetet szentel Schima A. Bandi műkovácsmester-iparművész működésének. Meg kell jegyeznünk, hogy az elsődlegesen fémmunkáiról ismert művész alkotásairól készült fotók és az általa készített pompás grafikák illusztrálják e kötetet. A fotókat Nagy István és Szabó Béla készítette, ami garanciát jelent az igényes kivitelre. A kötetet Lakatos Gy. László tervezte. A szerzőgárdát muzeológusok, helytörténeti kutatók alkotják, mindannyian az adott szakterületek kutatói, gondozói. Nevük az adott fejezetek elején olvasható. A kötet végén találják a felhasznált irodalmak jegyzékét, és a kötet szerzőinek rövid bemutatkozását.

Tekintsenek erre a kötetre mint a kikapcsolódás eszközére! Ha munka után hazaérve kényelembe helyezik magukat, és valami szépet akarnak látni, üssék fel ezt a könyvet! Lapozgassák és olvasgassák! Mire a végére érnek, garantáltan otthonosabban fogják érezni magukat Győrben!

Megtekintés az Online Katalógusban