A könyv megírásával az volt a szerző célja, hogy egyrészt a rómaiakkal kapcsolatban megkövesedett előítéleteket felülvizsgálja, másrészt a berögzült tudásanyag felfrissítésére késztesse a korszak iránt érdeklődő olvasókat. A Római Birodalom – minden ellentmondásosságával együtt – a gazdaság, a kultúra és a technika területén is a kor technikailag-műszakilag legfejlettebb civilizációját alakította ki. (Egy közismert klasszikus példa, melyre a szerző is hivatkozik: Európa fejletlenebb régióiban még a 19. század végén is papírral fedték az ablakokat, a birodalom területén viszont – Britanniától Egyiptomig – fakeretbe illesztett síküveget használtak, akár színezett formában is.)

A kötet 50 írása 11 téma köré épül, melyekhez 3-7 írás tartozik néhány oldalas terjedelemben, tetszőleges sorrendben. A szerző ugyanis nem csoportosította az egyes írásokat, hanem véletlenszerűen helyezte őket egymás mellé, csupán a fejlécben jelezve, hogy az adott dolog melyik témakörhöz tartozik. A felállított témakörök a következők: földrajz, gazdaság, hadsereg, hétköznapok, környezet, kultúra, politika, sport és szórakozás, társadalom, technika, vallás. A szórakoztató jellegű fejezetek mellett olyan témák is bekerültek a válogatásba, melyek korunk társadalmában is különösen égető kérdéseket feszegetnek, mint például a gyermekmunka, az antiszemitizmus, a nők helyzete vagy a rabszolgaság. Az 50 fejezet mindegyike formailag így épül rendszerbe: kiemelt témamegnevezés; sorszámozott, általános megközelítésű fejezetcím; a konkrét téma címe. Illusztráló érdekességként egyetlen egyet kiemelnénk a félszázból: a legutolsót, a Miért bukott el a Nyugatrómai Birodalom? És megbukott-e? címűt a politika tematikából. Ebben a szerző Alexander Demandt német klasszika-filológus 1984-es tanulmánya alapján ábécé sorrendben felsorolja azt a 210 okot, amelyekkel az elmúlt közel 300 év során Róma bukásának miértjére magyarázatot kerestek a történészek. (A szerző a fejezet utolsó bekezdésében válaszkísérletet is ad saját feltett kérdésére: megbukott-e a Római Birodalom?)

A könyv igazán könnyed és szórakoztató stílusban, ugyanakkor mégis tudományos megalapozottsággal és hitelességgel járja körül a konkrét témákat. A fejezetek nincsenek adatokkal és szakszavakkal túlterhelve, mert az elsődleges cél a közérthetőség és az olvasmányosság volt. Azok számára azonban, akiket egy-egy téma mélyrehatóbban is érdekel, találhat a kötet végén egy továbbolvasásra ösztönző, tartalmas válogatott bibliográfiát – fejezetenkénti lebontásban – hivatkozásokkal és az ókori idézetek pontos lelőhelyének feltüntetésével. Ugyanitt kapott helyet a Római (és a kettéosztott) Birodalom császárainak kronológiája. (A kötetben a görög neveket és szavakat fonetikusan, míg a latin neveket és szavakat eredeti formájukban közli a szerző.) A könyv végén még található egy feloldott rövidítésjegyzék is. A kötet szinte minden fejezete fekete-fehér aláírásos fotókkal illusztrált. (Képjegyzék sajnos nincs. És végül kimaradt az idegen szavak és kifejezések szótára is.)

A színvonalasan ismeretterjesztő és sok-sok meglepetést tartogató mű minden történelem iránt érdeklődő olvasónak ajánlható. Különösen azoknak, akik elsősorban a római antikvitás történelme és kultúrája iránt fogékonyabbak. Kellemes szakmai gyarapodással fog szolgálni nekik ez az igényes kötet. Erre leginkább a szerző személye a garancia. Grüll Tibor (58) az MTA doktora; ókorkutató, könyvtörténész, könyvmuzeológus; író; a PTE BTK Történettudományi Intézet Ókortörténeti Tanszékének vezetője, egyetemi tanár és a budapesti Szent Pál Akadémia Társadalomtudományi Tanszékcsoportjának tanszékvezető főiskolai tanára. Fő kutatási területe a Római Birodalom története, különös tekintettel annak gazdaság- és társadalomtörténetére. Ugyanakkor a hellenisztikus és a római kori zsidóság és a korai kereszténység története is érdeklődése homlokterében áll. Továbbá a bibliai régészet és a görög-római művelődéstörténet. Több mint húsz könyv szerzője. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban több mint száz tudományos közleménye jelent meg. Ismeretterjesztő cikkeinek száma pedig meghaladja a kétszázat.

Időközben megjelent a kötet folytatása is ÚJABB 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról címmel, plusz 70 oldallal gyarapodva. Témakörei ugyanazok, fejezetei többnyire néhány oldallal hosszabbak. De egy új, érdekes témakör is beépült, tizenkettedikként, 4 fejezettel a rendszerbe Utóélet címmel, amelyben a rómaiak korunkra gyakorolt hatása kerül bemutatásra. (A latin eredetű márkanevek és A római szimbólumok az Egyesült Államokban címűeken túl még egy-egy fejezet szól a 10 legjobb és a 10 legrosszabb ókori Rómáról szóló fimről.) Gazdagodott a képanyag is, sőt, a kötet már megismert függelék része ki is egészült: tartalmaz pontosan dokumentált képjegyzéket. E kötetből is bemutatnánk a hivatalos ajánlólistát, melyek között újra találunk reflektálást korunk égető problémáira is: abortusz, belső elhárítás, beton, betyárok, csodafegyverek, dopping, elektromosság, erdőpusztulás, globális felmelegedés, házi kedvencek, illatszerek, katonai orvoslás, koncepciós perek, közkönyvtárak, köztisztaság, labdajátékok, malária, a Nílus forrásvidékének felkutatása, órák és napórák, politikai humor, Selyemút, státuszszimbólumok, színházi ülésrend és szuvenírek.

Megtekintés az Online Katalógusban