Az 1652-ben családfővé vált Esterházy Pál számos kastélyt, hatalmas birtokokat és ezzel együtt hallatlan felelősséget örökölt. A fraknói kincstár és ősgaléria gyarapítása mellett gondot fordította könyvtára gazdagítására is. Pál nádornak két birtokán volt könyvtára, Kismartonban és Fraknón. Végrendeletében a fraknói gyűjteményt családjára, a kismartonit a helyi ferencesekre hagyta.

A könyv elején gazdagon illusztrált tanulmányban végigkövetik a könyvgyűjtemény kialakulását, bemutatják a könyvállományt. Az Esterhasiana Bibliotecát nagyobbrészt Esterházy Pál hozta létre, de az elődök könyvtárát is magában foglalja. A bevezető tanulmányt az Esterházy családtagok könyveinek leírása követi.

Esterházy Pál könyveit több csoportba rendezve ismertetik a szerzők. Az első csoportban lévő, nyomtatásban megjelent közel száz könyvet a nádor maga szerkesztette vagy írta, legtöbbjük a Szűz Mária tisztelet témakörébe tartozó ima- és elmélkedésgyűjtemény.

Az 1756-os összeírás teszi ki a könyv legnagyobb fejezetét, közel másfél ezer könyv leírását öleli fel. Ekkor kerülnek a könyvek a kismartoni kastélyból a ferences szerzetesekhez. Külön csoportban található még száz mű, mely a jegyzékből hiányzik, majd több mint hétszáz olyan, amely a nádori könyvtár része volt vagy lehetett.

A kötetben megtalálhatók a könyvtárra vonatkozó levéltári források is. A részletes személy- és helynévmutató, nyomdászok, nyomdatulajdonosok, kiadók és nyomdahelyek mutatója jó szolgálatot tesznek a korszak művelődéstörténetét kutató szakembereinek. Szerencsére az Esterházy-könyvtár legnagyobb része jelenleg is megvan, a kismartoni kastélyban látható.

Megtekintés az Online Katalógusban