54
Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
Dákainé Szenczi Ilona ajánlata

lazar-ervin-szegeny-dzsoni-es-arnika

Lázár Ervin beszélget kislányával, együtt szövik a mesét. Meg-megszakítják párbeszédeikkel az események sorozatát, de a kislány kérdéseivel, ötleteivel válik teljesebbé a történet. De kikről is szóljon? A kacsakirályról és a kacsa-királykisasszonyról, akik természetesen emberek, de elvarázsolták őket. Szerepelnie kell benne egy egyszerű, becsületes szegény legénynek, aki majd beleszeret a királykisasszonyba, a vasorrú bába és a Hétfejű Tündér szépséges világa sem maradhat ki belőle.

A történet Östör király csodálatosan szép palotájában kezdődik. A király jólelkű, igazságos, de hirtelen haragú. Egyszer két lovag érkezett az udvarba, és meg akartak küzdeni egymással életre-halálra a királylány, Árnika kezéért. De a király nem engedte, mert szerinte a lányának szerelmesnek kell lennie a leendő férjébe. A lovagok pimaszkodása úgy feldühítette a királyt, hogy a főszámolnoknak ötezerig kellett számolnia, mire a király lecsillapodott.

Közben a szabad, boldog, de szegény Dzsoni egy nagy kerek erdőben járt, ahol találkozott a vénasszony képében megjelenő Százarcú Boszorkával. Minden boszorkánynak hétévenként rabszolgájává kell tennie valakit, különben elveszíti varázserejét. A gonosz és fortélyos banya szolgájává akarta tenni Dzsonit. Csak annyit kért tőle, hogy három napra szegődjön el hozzá, naponta egy-egy almát szakítson le a fáról. Cserébe ígért neki fűt-fát, aranypénzt, igazgyöngyöt, drágakövek garmadáját, de a fiú a világ minden kincséért sem adta volna fel a szabadságát. Dzsoni önként segített volna, de az öregasszonynak ez nem felelt meg, így a fiú menekülni kényszerült. A gonosz banya üldözte őt vihar, farkas képében, majd fatuskóvá változott, amelyben Dzsoni elesett, és eltörte a lábát. A banya visszaváltozása után álnokul segíteni akart a sérült fiatalemberen, akit ekkor már egy fiatal lány ápolt. Árnika, mert ő volt az a fiatal lány, hazavitte szegény Dzsonit apja palotájába, és szívét-lelkét kitéve ápolni kezdte. A fiatalok egymásba szerettek. Östör király szerette volna, ha Árnika és Dzsoni szerelme kiállja az idő próbáját, mielőtt összeházasodnak, ezért a fiú féléves vándorútba kezdett.

A félév leteltekor Árnika és a király Dzsoni elé indult, de nem vették észre, hogy a Százarcú birodalmába léptek, aki kacsává változtatta őket, a palotájukat pedig roskadozó kacsaóllá. A legény hű maradt Árnikához, és visszatért szerelméhez, de nem talált mást, csak egy kacsaólat, egy tavat és a tavon úszkáló kacsákat. A fiú szerelme megmentette Árnikát, a királyt, a palotát és az egész királyi udvart, de most ő változott kacsává. Kiderült, hogy a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Dzsoni és Árnika elindult, hogy megkeressék azt, aki segíteni tud rajtuk: a Hétfejű Tündért.

Útközben sok érdekes emberrel találkoznak. Az író kislánya folyton közbekérdez, ezzel is alakítva a történetet: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére minden kérdésre választ kapunk, helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük.

Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat, nagyszerű alkalom ez a beszélgetésre és arra, hogy elgondolkozzunk haragról, tehetségről, emberi jóságról, barátságról és szeretetről.


Megtekintés az Online Katalógusban

2021.11.30