A város 1944 áprilisától került a szövetséges bombázás fókuszába. Az ország stratégiai jelentőségét földrajzi fekvése, valamint a kőolaj és leginkább a a bauxit vagyona adta. Győr ipari-közlekedési csomópontként került a bombázandók listájára. Magyarország 1944. március 19-én német megszállás alá került, aminek következtében kiszolgáltatottsága -mind baráttal, mind pedig ellenféllel szemben- fokozódott. Győr 1944. április 13-tól nyolc angolszász légitámadást élt át, melyhez később szovjet csapások társultak. A bombázó kötelékek a legkorszerűbb repülőerőd típusokból kerültek ki, szupermodern vadászgépek fedezetével. A hazai légvédelem és légoltalom csak fokozatosan nőtt fel a feladatához. mind anyag mind pedig szakképzet személyzet hiányával küszködött. Az első támadás eredményezte a legnagyobb személyi veszteséget, több mint ötszázan váltak a támadás áldozatává. A légicsapások következtében üzemek, középületek, vasúti felépítmények, lakóházak sokasága semmisült meg. A pusztítást követő helyreállítás teljesen átformálta Győr képét.