Kétségkívül legnagyobb sikerét már a császári fővárosban aratta, az 1915. november 17-én bemutatott Die Czardasfürstin (A csárdáskirálynő) című operettjével, amely egészen napjainkig legnépszerűbb alkotásának számít. A csárdáskirálynőt néhány kevésbé sikeres mű követte, majd 1924. február 28-án bemutatták a Theater an der Wienben Gräfin Mariza című operettjét, ettől kezdve Bécs újra egy Kálmán remekműtől visszhangzott. Érdekesség, hogy a zeneszerző sokáig ellenállt szerzőtársai, Julius Brammer (1877-1943) és Alfred Grünwald (1884-1951) ötletének. A Marica grófnő első felvonásának szövege ugyanis már 1918-ban elkészült, de Kálmánnak nem tetszett, ezért mással foglalkozott. Végül 1921-ben A bajadér című közös operettjük mérsékelt sikerét követően fordult a komponista a felkínált szövegkönyvhöz, és látott hozzá megzenésítéséhez. A Marica grófnő magyarországi premierjét 1924. október 18-án tartották. Mind a két városban „a közönség rajongott az új operettért”, amely szintén meghódította az egész világot, ugyanis ugyanebben az évben Berlinben, Zürichben, Velencében, Stockholmban és Koppenhágában is műsorra tűzték, de később a New York-i, londoni és párizsi rajongók sem maradtak le ezen remekműről. Már 1925-ben az első filmváltozatát is leforgatták.

Maga Kálmán így nyilatkozott a mű zenéjéről: „A muzsikában még inkább kidomborítottam a magyar elemet, mint azt addig tettem. Valami szilaj, fanyar hangulat vonul végig a melódiákon. Az egész keserű magyar sorsot próbáltam megérzékíteni benne.” A magyar kritikusok pedig így fogalmaztak: „Kálmán Imre zenéje adja meg ennek az operettnek a karakterét, ez a pompás operettmuzsika, amelynek dacos kemény ritmusai éppen úgy magyar veretűek, mint finom ellágyulásai. Magyar zenét írt megint Kálmán Imre, és a magyar színeket virtuóz zenekari palettáján keveri olyan harmóniai hatásokká, amelyeknek mindenütt érvényesülniük kell, ahol csak felcsendülnek”.

A teátrumok egészen napjainkig újra és újra műsorra tűzik határainkon innen és túl a Marica grófnőt, és a siker soha nem marad el. A CD 11 énekszámot tartalmaz, köztük olyan legendás részeket, mint a Mondd el, hogy imádom a pesti nőket…, Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Ringó vállú, csengeri violám. A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én. Szereplők: Marica Bordás Barbara, Tasziló Boncsér Gergely, Liza Dancs Annamari, Liebenberg István Kerényi Miklós Máté, Moritz Dragomir Populescu Földes Tamás. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara, vezényel Makláry László. A CD-hez képekkel illusztrált könyv is tartozik, amelyben az érdeklődők számos érdekes információt olvashatnak a zeneszerzőről, az operett keletkezéséről és előadásairól, a mű tartalmáról, a felvétel szereplőiről. A kötetet Gajdó Tamás írta.

Tracklist:
01. Mondd el, hogy imádom a pesti nőket… (Tasziló)
02. Húzzad nékem, húzd, mint régen (Marica belépője)
03. Kis húgom, légy vidám… (Liza, Tasziló)
04. Szép város Kolozsvár (Marica, István)
05. Hej, cigány (Tasziló)
06. Az első felvonás fináléja (Marica, Manja, Tasziló, István, Dragomir, kórus)
07. Te légy az álmom (Liza, István)
08. Egy az élet, egyszer élsz csak (Marica, Tasziló)
09. Ne szólj, kicsim, ne szólj (Marica, Tasziló)
10. Ringó vállú, csengeri violám (Marica, István, Dragomir)

Megtekintés az Online Katalógusban