510
Tompáné Simon Sarolta: Nemeskér a csizmadiafalu
Némáné Kovács Éva ajánlata
A „Százan vannak, mint a nemeskéri csizmadiák” mondás is jelzi, hogy a jelenleg ezer fő alatti Nemeskér jelentős ipartörténeti múlttal rendelkezik. Tompáné Simon Sarolta, a község szülöttje és helytörténetének ismerője dokumentumok, képek, visszaemlékezések alapján állította össze a Nemeskérért Alapítvány kiadásában a 2020-ban megjelentetett Nemeskér a csizmadiafalu című kötetet.
A Nemeskér múltidéző képeskönyve című előző helytörténeti kötetében a szerző már bemutatta az egykor több szempontból jelentős kisnemesek lakta településközpontot, amely 1651-től 1786-ig a soproni megyegyűlések székhelye, 1681-től artikuláris hely volt. Ugyanakkor a nemeskéri anyaegyház a hozzá tartozó 32 község lutheránus hívőivel a térség evangélikus központjaként is működött. A 17. század második felétől a környék nemessége kíséretével együtt rendszeresen összegyűlt Nemeskéren, a templomi igehirdetések is tömegeket vonzottak, így a mesteremberek, kézművesek termékei könnyen elkeltek.
A környéken jól ismert iparos dinasztiákkal kapcsolatban több szólás is keletkezett, a már említetten kívül például „Nemeskéren a bíró és a pap kivételével mindenki a kaptafát üti”. A helyi kisisparosok körében a csizmadia (később cipész) mesterség olyannyira elterjedt, hogy 1923-ban is még a község 58 iparosából 52 fő e mesterséget űzte. Giczy János festőművész Invitáció című önéletrajzi kötetében emlékezik meg Kemény Jánosról, anyai nagyapjáról, aki Nemeskéren földtulajdonos és csizmadiamester volt. Ő már nem vásározott, a fia pedig már nem járta végig a mesterré válás lépcsőfokait, lassan elsorvadtak a szakmához kapcsolódó ismeretek, eltűntek a szerszámok.
Tompáné Simon Sarolta bemutatja az iparos múlt gazdag tárgyi emlékeit a 18. századi céhes korszaktól az ipartársulati szerveződésen át a mai korig, így Simon József és Vessző Ernő műhelyének felszerelését, szerszámait. Riportokat készített több generációs cipészmesterek leszármazottjaival is. A tárgyi emlékeket Tompa Lajos fényképezte le, szkennelte be.
Kuriózum a 260 oldalas kötetben közölt Nemeskér és Vidéke Csizmadia Társulat jegyzőkönyvének összes dokumentuma az 1903-as megalakulástól az 1948-ban történt megszűnésig. Ezek az iratok néhai Czupy István házának padlásáról kerültek elő. A Nemeskér a csizmadiafalu című kötet olyan ipartörténeti munka, amely nemcsak a helyiek számára lehet érdekes, hanem a cipész szakma iránt érdeklődőknek is.
2021.03.09
