Első körben az ókori római elit volt a görög kultúra lelkes fogyasztója. Aztán a birodalom bukása után Hellasz-szerte a történelem beleolvadt a helyi folklórba. A műemlékeket is pusztulni hagyták. Majd a görög történelem újrafelfedezése a reneszánsz idején kezdődött meg. A 16. század végére a tudósok Európában is egyre intenzívebben érdeklődni kezdtek az ókori Görögország történelme, földrajza és régiségei iránt, ami a következő századokban csak fokozódott, s végül majd a 19. század utolsó és a 20. század első harmadában csúcsosodott ki.

Közben a modern görög állam megszületésével az ország régészete nagykorúvá vált. Megtiltották a régiségek kivitelét is. 1829-ben létrehozták az első nemzeti múzeumot, 1833-ban felállt a Görög Régészeti Szolgálat, 1866-tól pedig építeni kezdték Athénban a Nemzeti Régészeti Múzeumot, s megkezdődtek az első nagyobb - engedélyezett - ásatások is. (Heinrich Schliemann kutatásai - Trója, Mükéné; 1870-es évek - reflektorfénybe állították a görög őstörténetet, melyet Sir Arthur Evans ásatásai - Knosszosz; az 1900-as évek első évtizedei - csak tovább erősítettek.)

Ajánlott kötetünk a Zsebmúzeum-sorozat első darabja. (Vele párhuzamosan jelent meg a sorozatból Az antik Róma című második kötet is.) A szerző a Liverpooli Egyetem tanára, a görög prehisztorikus kor doktora. Foglakoztatott előadó és termékeny szakíró. Könyve rendkívül igényes, tetszetős küllemű, vállalt funkciójából adódóan nagyon gazdagon illusztrált kiadvány. A kötet egyszerre minőségi ismeretterjesztés, izgalmas időutazás és házhoz hozott múzeumi kalauz. Egyben lebilincselő értéktár, lenyűgöző „panoptikum”, impozáns vizuális élmény. Remekbe szabott, ámulatba ejtő, időtlen szépségű emberkéz alkotta tárgyi csodákkal.

A kötet csaknem kétszáz tárgyat mutat be, amelyeket a világ különböző múzeumai őriznek az őstörténet legkorábbi szakaszától kezdve a hellenisztikus korszak végéig. A belelapozás során élményszerű bepillantást nyerhetünk az aktuális idősík embereinek hétköznapjaiba, megismerhetjük világfelfogásukat, hatása alá kerülhetünk kultúrájuknak és részesei lehetünk életük szinte minden jelenetének. Öt kronológiai csoportban vizsgálja a görög társadalom, a mindennapok, a művészet és a személyes díszek témáját, a politikát, a hadviselést, a temetkezést és a rítusokat, felhasználva a legmodernebb kutatásokat, hogy így térképezze fel a görög világ különféle kultúráinak fejlődését és pusztulását az elmúlt 200 000 év során.

A jelzett öt időrendi fejezet a rövid felvezető tanulmányok címével a következő:
- A kőkorszak hajnalától a kora bronzkor végéig; A gyűjtögetéstől a földművelésig (Kr. e. 200 000-2050 k.)
- A középső és késő bronzkor az Égei-tenger medencéjében; Összetett és monumentális (Kr. e. 2050 k.-1190 k.)
- A palotakorszak utáni bronzkor és a korai vaskor; Összeomlás és megújulás (Kr. e. 1190 k.-700 k.)
- Az archaikus és a klasszikus kor; Városállam és polgára (Kr. e. 700 k.-323)
- A hellenisztikus kor; Megújulás és beilleszkedés (Kr. e. 323-31)

A legterjedelmesebb fejezet természetesen a negyedik: a görög belső berendezkedés kialakulása, megszilárdulása és a klasszikus fénykor időszaka. Az egyes tárgyakat - melyeket fényképeken láthatunk - rövid szakmai ismertetés mutatja be többnyire egy-egy oldalon, amit - leggyakrabban a tárgy megnevezése alatt - pontos adatleírás kísér. Ez utóbbiból megtudhatjuk, hogy az adott tárgy megközelítőleg mikor keletkezett, miből készült, mik a méretparaméterei, pontosan hol találták, mi a származási helye, melyik történelmi-művelődéstörténeti korszakba sorolható, s jelenleg melyik múzeumban őrzik. A leírt tárgyak korról korra tükrözik a virágzás és hanyatlás váltakozó időszakait és a folyamatosan fejlődő kulturális és társadalmi normákat. Ismert és kevésbé ismert különleges tárgyak gyűjteményes válogatásáról van szó. Kár is lenne bármit is kiemelni ebből a pazar halmazból a kora őskori kétélű szakócától a hellenisztikus kori pergamoni nagy Zeusz-oltárig. Maradjon csak meg az irányítás és befolyásolás nélküli maradéktalan felfedezés rácsodálkozó öröme!

A kötet egy eligazító bevezetővel indul - melyből magunk is kölcsönöztünk ajánló szavakat -, amit egy időszalag követ az öt korszakba rendelt témába vágó eseményekkel, majd egy dupla oldalas térkép következik a legfontosabb lelőhelyek ábrázolásával. A könyvet szómagyarázatos fogalomtár és névmutató zárja, ill. a nagyon hasznos Múzeumok mutatója az egyes bemutatott tárgyak őrzési helyével. (Tíz ország 52 jelentős múzeumáról van szó.)

A könyv szemet gyönyörködtető bevezetés egy olyan kultúrába, amely páratlan hatást gyakorolt a nyugati civilizációra, s amely hatás mindmáig eleven, lefegyverző és elgondolkodtató. Ezért minden antikvitás iránti érdeklődőnek jó szívvel ajánlható. És talán segíti majd az elmélyültebb művészeti kalandozást Henri Focillon francia művészettörténész általános érvényű, veretes és kőtáblai hatású gondolata: „A műalkotás teljes egyediségre törekszik, valami egész, valami abszolút akar lenni, ugyanakkor azonban bonyolult viszonyok rendszerébe illeszkedik. Független tevékenység eredménye, magasrendű és szabad álmok tolmácsolója, de egyszersmind az emberi civilizációk energiái összegződnek benne... egyszerre anyag és szellem, egyszerre forma és tartalom... A műalkotás az idő sodrába merül, és az örökkévalósághoz tartozik... helyhez kötött, egyéni, és mégis egyetemes tanúságot nyújt. Felül áll azonban különböző értelmezésein, s míg arra szolgál, hogy képet adjon a történelemről, az emberről és magáról a világról, egyszersmind emberteremtő, világteremtő erejű, és olyan rendet szerkeszt bele a történelembe, amely nem vezethető vissza semmi egyébre.”

Megtekintés az Online Katalógusban