155
In memoriam Kovács Zoltán
(1933-2020)

Amint a Kisalföld 2020. július 4-én, szombaton megjelent számából szélesebb körben is értesülhettünk róla: életének 88. esztendejében elhunyt Kovács Zoltán könyvtáros, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője.

Székesfehérváron született 1933. február elsején. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosa híres ciszterci gimnáziumában végezte; mindig nagy tisztelettel emlegette ottani kiváló tanárait. Könyvtárosi végzettséget Győrött szerzett az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán. Pályáját Szentgotthárdon kezdte a Járási Könyvtár munkatársaként; amint később nekünk, fiatal munkatársainak többször elmesélte, többnyire kerékpárral vagy kismotorkerékpárral járta a reá bízott falvakat. 1957. szeptember 27-én lett a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár munkatársa, és itt működött egészen 1994. január 31-én történt nyugalomba vonulásáig. Harminchét esztendeig volt az intézmény dolgozója; ennek nagyobb részében az Állománygyarapító és Feldolgozó Osztály vezetőjeként tevékenykedett.

De mi minden történt ezen időszak alatt? 1957-ben egy bő tucatnyi munkatársat foglalkoztató könyvtárban kezdte győri munkálkodását; 1994-ben az Általa vezetett osztályon dolgoztak majdnem ennyien! Érkezése után, 1958. január elsejétől helyezték új alapokra a feldolgozó munkát, áttérve a „szalagrendszerű feldolgozásra”; ugyanezen év júliusában – az országban másodikként – bevezették a szabadpolcos kölcsönzést. Ittléte alatt jó néhány költözés részese lehetett: az egykori Kioszk épületében kezdett, a Bajcsy-Zsilinszky u. 36. alatt folytatta, majd 1975-ben a Baross Gábor u. 4. alá kellett költöztetni az immár több, mint százezres állományt – miközben a raktárakat is számtalanszor kellett költöztetnünk… Zoltán mindig aktív résztvevője volt ezeknek a munkálatoknak; rakodás közben egy-egy könyvre rápillantva fontos ismereteket osztott meg velünk. Segítőjeként magam is részt vehettem a muzeális állomány többszöri költöztetésében; közben rengeteget tanulhattunk Tőle. Irányítása alatt épült ki a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár katalógusainak rendszere; de meg kellett érnie – immár nyugdíjasként – azt is, hogy a sok millió katalógus-cédula nagyobb része feleslegessé vált az elektronikus adatbázisok kiépítésével…

Napi munkája mellett szívesen vett részt más jellegű könyvtári tevékenységekben is. Évtizedeken keresztül oktatott a megyei könyvtár által szervezett alap- és középfokú könyvtáros tanfolyamokon, nagy türelemmel adva át százaknak elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat egyaránt. A szakmódszertani munka során velünk járta a községi könyvtárakat, segítendő azok kézikönyvtárainak felmérését és korszerűsítését. De aktív tagja volt a megyei könyvtáros szervezetnek, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének is, gyakran vett részt szakmai programokon, miként kirándulásokon, tanulmányutakon is. Különösen szoros kapcsolatot ápolt egykori osztályának munkatársaival; nyugdíjas korában sem múlhatott el Nőnap úgy, hogy be ne jött volna megköszönteni őket.

Munkatársai emlékezetében nagy tudású, felkészült könyvtárosként, munkatársait partnerként kezelő, inkább kérő, mint parancsoló vezetőként, kollégáiért kiálló szakszervezeti titkárként, művelt – könyvet, színházat, zenét egyaránt kedvelő – emberként, „az utolsó úriemberek egyikeként” fog megmaradni Zoltán. Nyugodjék békességben!

Horváth József

2020.07.09