357
Moliére
Szabó Szilvia ajánlata
Elhivatott színészként tragédia megélni olyan korszakot, amelyben a színre vitt műfajok közül csak a bohózat népszerű, a színészek kénytelenek késdobálókban kiárusítani művészetüket, gyöngyeiket disznók elé vetni. Jóképű – és az előbbiekben vázolt hányattatások ellenére is – elszánt hősünket is elkeseríti a népművelésre és minőségi szórakoztatásra tett sikertelen próbálkozása.
Az élet mégis rácáfol: kalandok során keresztül vezet útja, ahol a mókázás, bohóckodás, megtévesztés és hazugságok – azaz a színészkedés eszközei segítik át őt a nehéz helyzeteken. A belőle fakadó spontán és természetes tehetségét közvetlen környezete felismeri és elismeri, de ez még nem elég. A fiatalúrnak sokat kell még tapasztalnia, sok fájdalmat kell még átélnie, begyűjteni azokat a bizonyos pofonokat az élettől, hogy végül megtalálja a saját stílusát, kitapossa a saját útját, elsőként és egyedül menjen végig a számára kijelölt ösvényen.
Szívből ajánlom ezt a humoros és olykor mégis kicsit fanyar francia vígjátékot azoknak, akik szeretik a valóságos figurákat, a díszes kosztümös cselekményt, az eltúlzott jelenetekből álló eseményláncolatokat, a véletlen egybeeséseket. Azoknak, akik szeretnek romantikus hangulatba kerülni, együtt pityeregni a szomorú szereplőkkel, vagy csak végigkacagni másfél órát.
2020.02.14
