210
A jövő a könyvtárban kezdődik
A fiatalok olvasáskultúrájának is része a könyvtár

orszagos-olvasasnepszerusito-kampany-2019

A magyar óvodás és általános iskolás gyerekek jelentős része rendszeres könyvtárhasználó, közülük tízből négyen pedig egy iskolai programnak köszönhetően jutnak el először ebbe a fontos intézménybe – derül ki abból a kutatásból, amit „Az én könyvtáram” projekt keretein belül végeztek el azzal a céllal, hogy hátteret nyújtsanak a modern, köznevelést támogató könyvtári szolgáltatások továbbfejlesztéséhez. A hároméves projekthez kötődően online és TV kampány indul októberben, ami az olvasás és a könyvtárhasználat népszerűsítését támogatja.

A könyvtárak az otthon és az iskola intézménye mellett úgynevezett „harmadik helyként” kiugróan fontos szerepet tölthetnek be a fiatalok olvasási szokásainak, digitális írástudásának alakításában. Ez azonban csak akkor lehet – skandináv mintára - valós alternatíva, ha megfelelő körülmények várják a gyerekeket, a felkészült szakemberek pedig alaposan kidolgozott programokkal vezetik be őket az olvasás és az információkeresés rejtelmeibe. E célt szolgálja A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projektbe illeszkedő „Az én könyvtáram” program, mely új kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató könyvtári szolgáltatások integrálását segíti elő. A program keretein belül szakmai műhelyeket állítottak fel, kutatást végeztek a témában, majd az eredmények alapján dolgozta ki 90 tanulást támogató mintaprogramot.

A megalapozó kutatások egyike (Psyma Hungary, 2017) rámutatott arra, hogy a Z generáció olvasási szokásai leginkább a fiatal felnőttekére hasonlítanak: bár kevesebbet és ritkábban olvasnak a kamaszok, mint korábban, de harmaduk mai is rendszeresen olvas, míg másik harmaduk alkalmi könyvolvasó. Kiemelten fontos tényező a szülői minta és a szocializáció. Az adatok értelmében például a gyerekkori meseolvasással egy életre szóló minta épülhet be: 100 emberből 72 vált felnőttként rendszeres olvasóvá azok közül, akinek naponta olvastak mesét gyerekkorában. Érdekesség, hogy az olvasói ízlés a korral változik: míg a 9 év alattiak leginkább a meséket, gyerekverseket részesítik előnyben, ahogy idősebbek lesznek tágul a spektrum, és szívesebben választják a kalandregényeket, szórakoztató regényeket – gyakran a kötelező olvasmányok alternatívájaként. A kutatási eredmények igazolták azt is, hogy sok a „látens könyvtárhasználó”, akik ugyan nincsenek beiratkozva, mégis igénybe veszik a könyvtárak szolgáltatásait. A kutatást 2019 szeptemberében megismételték, így hamarosan összehasonlíthatóvá válnak az adatok, vagyis megfigyelhető az évek során elért változás.

Az olvasás, a könyvtárhasználat népszerűsítését, a digitális írástudás, a szövegértés, az információkeresés fejlesztésének fontosságát célozza meg az október közepével induló kampány is. Az online felületeken és a televízió képernyőin megjelenő népszerűsítő akció a program fontos részét képezi, hiszen így nemcsak a szakmabeliekhez juthatnak el az üzenetek, hanem a magyar családokhoz is. November közepén pedagógusok, könyvtárosok és a téma iránt érdeklődők számára Ahány könyv, annyi élmény címmel nagyszabású workshopot is szerveznek az olvasásról, ahol ismertetik az idei olvasáskutatás eredményeit is. Ekkor mutatják majd be azt a 10 ezer példányban megjelenő kiadványt is, mely pedagógusoknak ajánlja a tanulást támogató könyvtári szolgáltatásokat.

A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt 2017 elején vette kezdetét. Múzeumi és könyvtári komponensből tevődik össze, ennek köszönhetően a 36 hónapra szóló 2 milliárd forintos keretösszeget a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésben használja fel. Ebbe illeszkedik bele „Az én könyvtáram” projekt, melynek köszönhetően a könyvtárak új kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Országos szaktanácsadói hálózat került felállításra, mintaprogramokat, hiánypótló kutatásokat és akkreditált szakmai továbbképzéseket dolgoztak ki és bonyolítottak le.

A cél, hogy közoktatási intézmények és a könyvtárak együtt keressék a választ a XXI. századi kihívásokra, így például csökkentsék a korai iskolaelhagyók számát, javítsák a hátrányos helyzetben élő csoportok munkaerőpiaci helyzetét és erősítsék a társadalmi integrációt. Mindez az olvasási kultúrára, a digitális írástudásra, a könyvtárhasználatra, az információkeresésre és a szövegértésre vezethető vissza, így ezek a témák képezik a projekt gerincét. 

2019.10.20