Dr. Bagi Zoltán Péter főlevéltáros először az 1901 és 65 közötti időjárási adatfeljegyzésekről beszélt, ehhez lehetett előre, illetve visszafelé viszonyítani.

A római optimumból mint alapból indult ki,amely mediterrán viszonylatot takart, s mintegy a Kr. u. negyedik századig tartott. Szicília Róma éléstára volt ebben az időben, a meghatározó növényi kultúrák a búza, szóló és olajbogyó voltak.

A népvándorlást csapadékhiányos, hűvösebb időszak idézte elő ( 4-8.- század). Míg a nomád népek zöme legelőket keresve vonult nyugati irányba, a vikingek hajóikon Amerikáig is eljutottak (Vinland ). A mai ember elcsodálkozik, hogy a hó és jég borította Grönland egykor növényi vegetációnak adott otthont (a név: Zöld sziget utal rá.)

A 8. századtól felmelegedés jött, a mezőgazdasági kultúráknak kedvezve. A 12. század végétől megfigyelhető az ún. kis jégkorszak, mely Franciaországban a százéves háborúval és a pestisjárványal súlyosbodott.

Európában Svájcban alakult először éghajlatkutató intézet, magyar részről Kis Andrea és Várkonyi Ágnes nevét kell - többek között – megemlíteni. Az időjárási jelenségek kutatását írásos források, de természettudományos módszerek is segítik (jég alá fúrás polleneket keresve, a fák rostjainak vizsgálata, szénizotópos eljárás). Ami a feljegyzéseke illeti, kritikával kell fogadni, mert ellentmondásos tények derülnek ki belőlük (pl a kiemelkedően meleg időt cáfolják az itáliai katonák viszontagságai, akik esetenként tömegesen hullottak el a hideg miatt).

A magyar katonai események alakulásában többször játszott szerepet a mostoha idő. Győr 1598-as visszafoglalása is ilyen körülmények között történt: a török nem is gondolta, hogy támadás várható..

Érdekes volt arról hallani, hogyan változtak meg a mezőgazdasági művelés lehetőségei a klíma mostohábbra fordulása hatására, ugyanakkor arra is volt példa, hogy a 66. szélességi körön szőlőt tudtak termeszteni.

A Balaton esetében olyan vastag jégpáncél képződött a tizenhatodik században,,hogy szekerekkel lehetett rajta közlekedni. A Duna két évtizeden belül több mint tíz alkalommal fagyott be.

Az előadást mindenek előtt az tette aktuálissá, hogy a klímaváltozás napjaink kardinális kérdése, és felveti a halaszthatatlan cselekvés követelményét.

Csiszár Antal