„A háborúk kora volt. A hatszáz esztendeig tartó béke korszaka után a vámpírok és a vérszipolyok véres és öldöklő harcot vívtak, kegyetlenül pusztítva egymást. A Sebhelyesek Háborúja a Vérszipolyok Ura eljövetelével vette kezdetét. Úgy volt megírva, hogy ő fogja megsemmisítő erejű, végső győzelemre vezetni a népét – feltéve, hogy nem ölik meg még azelőtt, hogy teljes értékű vérszipollyá válna. A rejtélyes és nagy hatalommal bíró Mr. Tiny állítása szerint mindössze három vámpírnak volt esélye arra, hogy megállítsa a Vérszipolyok Urát. A vámpírherceg Vancha Marchnak, az egykor volt tábornok Larten Crepsleynek és nekem – Darren Shannak.

Mr. Tiny megjósolta, hogy utunk négy ízben fogja keresztezni a Vérszipolyok Urának útját, és a vámpírok sorsa mindannyiszor a mi kezünkben lesz. Ha megöljük őt, mi nyerjük meg a Sebhelyesek Háborúját. Ha nem, akkor nem lesz olyan erő, amely elvehetné a vérszipolyoktól a végső győzelmet, s ők a vámpírok egész klánját el fogják törölni a föld színéről. Mr. Tiny azt is közölte velünk, hogy miközben a vérszipolyok Urát keressük, nem kérhetünk segítséget más vámpíroktól, de elfogadhatjuk nem-vámpírokét, ha ők felajánlják. Így amikor Mr. Crepsley-vel elhagytam a vámpírok Hegyét (Vancha csak később csatlakozott hozzánk), egyedül Harkat Mulds, egy szürke bőrű törpe személy tartott velünk. Miután kijöttünk a Hegyből, mely hat éven át nyújtott otthont nekünk, egy különleges erővel és képességekkel rendelkező boszorkány, Lady Evanna barlangja felé vettük utunkat. Ő belelátott a jövőbe, de nekünk akkor annyit árult el belőle, hogy ha utunk végéig sem sikerül megölnünk a Vérszipolyok Urát, ketten közülünk addigra halottak lesznek.

Később újra csatlakoztunk a Rémségek Cirkuszához, amelyben a kezdet kezdetén, amikor az inasává szegődtem, együtt éltem Mr. Crepsley-vel. Evanna is velünk tartott. Mialatt a cirkusszal voltunk, belebotlottunk egy csapat vérszipolyba. Rövid ideig tartó összecsapásunk során majdnem mindegyikükkel végeztünk. Ketten menekültek meg – egy Gannen Harst nevű vérszipoly és a szolgája. Mint később megtudtuk, ő volt a Vérszipolyok Ura – álruhában. Belebetegedtünk, amikor Evanna elárulta, ki volt valójában Gannen Harst szolgája. Különösen Vancha érezte mindegyikünknél nyomorultabbul magát, hiszen ő hagyta futni őket. Gannen Harst ugyanis Vancha fivére volt, ezért engedte elmenekülni őt anélkül, hogy megvívott volna vele. Azt persze nem sejtette, hogy az öccse a Vérszipolyok Urának személyi testőre. De nem sokáig vesztegelhettünk magunkba roskadva. Még három alkalommal próbálkozhattunk halálos ellenségünk felkutatásával és elpusztításával, így hát tovább folytattuk az üldözést. Az első lehetőség elmulasztásába beletörődve megfentük késeinket, búcsút mondtunk Evannának és a cirkuszbeli barátainknak, s a siker reményében mindenre elszántan ismét útra keltünk…”

Megtekintés az Online Katalógusban