28
Porzsolt Kálmán (szerk.): Blaha Lujza emlékalbum
Vargáné Blága Borbála ajánlata

porzsolt-kalman-blaha-lujza-emlekalbumBlaha Lujza (1850-1926) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya” úgyszólván az anyatejjel szívta magába a színészetet. Szülei vándorszínészek voltak, anyja a felvonásközökben a színpadi kulisszák mögött szoptatta. Győri tartózkodása egy rövid, ám meghatározó időszaka volt az életének. 1858-ban szülei a győri társulathoz szerződtek. 8 éves volt, ekkor kezdett el iskolába járni, a győri apácák kolostorába.

Ebben az évben, 1858. január 5-én Győrött lépett először színpadra. A koldusnőben Mari szerepe jutott neki, és már ezzel az első színpadi megjelenésével óriási sikert aratott. A Győri Hírlap jeles színikritikusa, dr. Kovács Pál egy külön cikket írt róla, melyben ajánlotta a szüleinek, hogy gondosan képezzék ki, mert „...az ilyen rejtett bimbókból nyílnak később a legszebb büszke rózsák!” Ezután már rendszeresen színpadra lépett, és pályafutása – minden nehézség ellenére – feltartóztathatatlanul ívelt felfelé.

Nagyrabecsülését jelzi, hogy a Blaha Lujzának emléket állító albumot három magas rangú férfi, Horthy Miklós kormányzó, József királyi herceg és gróf Bethlen István miniszterelnök visszaemlékező sorai nyitják meg. A könyvben ezt követik további jeles személyek (pl. Móricz Zsigmond, Klebelsberg Kunó, Molnár Ferenc, Bárdos Artur, Tisza Kálmán stb.) hódolatteljes gondolatai a művésznőre vonatkozóan.

A megemlékező sorok után olvasható Blaha Lujza életének, művészetének története, fekete-fehér illusztrációkkal. Érdekessége a színésznő emlékére készült albumnak, hogy nem csupán őt, hanem a kortársait is bemutatja, akikkel együtt játszott, sőt, ezen túl egy külön fejezetet kapott „A jelenkor színművészete”, ahol rövidebb-hosszabb életrajzi adatokkal ismertetik az album megjelenése idején (1926) élő színművészeket, színigazgatókat, drámaírókat és színikritikusokat. 714 személyről közöltek ismertetést „akiknek nevére a Blaha korszak fénysugárt szórt, vagy akik érdemeket szereztek Blaha Lujza életében, színészeti kultúránk fejlesztésében”. 109 önálló cikk szerepel Blaha Lujzáról, 402 a budapesti színészek, drámaírók és színikritikusok világáról.

A kötetet Porzsolt Kálmán publicista, drámaíró, színikritikus szerkesztette, aki Blaha Lujzának hét évig volt igazgatója a Népszínházban. A díszes kiadványból származó jövedelmet az Országos Blaha Lujza Emlékbizottság a művésznő síremléke és szobra javára fordította. Az albumból kiderül, hogy Blaha Lujza amellett, hogy különlegesen fénylő csillaga volt a színművészetnek, emberként is mély nyomot hagyott kortársaiban, melegszívű, szerethető személyisége miatt.

Kortársak, pályatársak írták róla:
„Földön járó angyal volt. A legszelídebb teremtése a világnak.” (Rajnai Gábor)
„Nekem ő felejthetetlen, a legbájosabb asszony volt a világon” (Kiss Ferenc)
„Blaha Lujzát sohasem fogom elfelejteni tudni. Az ő édes hangját, aranyos egyéniségét nem is lehet. Boldog lehet az a színésznő, aki életében csak egyszer is játszott vele.” (Varsányi Irén)
„Nőm, ki ugyanegy színpadon működött Blahánéval, azt mondta róla, hogy ő a legkitűnőbb drámai színésznők egyike.” (Jókai Mór)
„Blaha Lujza, a mi drága Blahikánk – így hívtuk őt a színháznál.” (Ledofsky Gizella)
„Boldogok, akik még hallhatják a Nemzet Csalogányát!” (Tisza Lajos)
„Mi az igazi művészet? A Te művészeted, mert az maga az élet.” (Ráthonyi Ákos)


Megtekintés az Online Katalógusban

Az utolsó kép, Blaha Lujza sírja a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2019.09.03