373
Lantos Miklós: A Dunántúl népi építészeti öröksége
Antaliné Hujter Szilvia ajánlata

lantos-miklos-a-dunantul-nepi-epiteszeti-oroksegeLantos Miklós (Pécs, 1930) Koós Károly-díjas építész, fotográfus angol-magyar nyelvű fotóalbumát a Fakultás Kiadó adta ki 2019-ben. Feleségével, Imre Mária néprajzkutatóval 1965 óta járja a Dunántúl változatos tájait, és menti fényképre a népi építőművészet napról napra fogyatkozó emlékeit: a jellegzetes utcasorokat, lakóházakat és gazdasági épületeket.

Lantos Miklós a Dél-dunántúli Tervező Vállalat építésztechnikusa volt 1954-től. Építészi munkáját jól kiegészíti fotóművészeti tevékenysége. Munkássága középpontjában a természeti és az épített környezet kölcsönhatásainak kutatása áll. Ehhez tartozik a népi építészet és a népművészeti tárgyak megmaradt emlékeinek összegyűjtése is.

Hofer Tamás ezt írja a kötet ajánlásában: „A tapasztott, faragott, eső mosta felületek Lantos képein a történelemről tanúskodnak, a közöttünk, előttünk zajló paraszti életről.

A kötetet L. Imre Mária a Dunántúl népi építészetéről írott tanulmánya kezdi, majd több száz művészi felvétel következik, melyeket a szerző az építési technikáknak megfelelően csoportosított. A képeket bevezető ismertetőiben – kitérve a táji jellegzetességekre, a technikák fejlődésére is – bemutatja a boronafalú, a favázas, a terméskő- és a vályogfalak sokféle változatával emelt házakat, valamint az épületek asztalos és lakatos szerkezeteit. A kötetben látható fényképek az építész szakmai ismeretéről és a fotóművész igényességéről tanúskodnak.

A könyvben több megyei településről találunk fotót, így Hidegség, Fertőszéplak, Sopron, Táp, Und és Völcsej népi épületeiről.


Megtekintés az Online Katalógusban

2019.08.20