A levéltárak gondozásában megjelent kiadványoknak köszönhetően számos új, a hazai reformációra és annak hatástörténetére vonatkozó forrást ismerhetnek meg a téma iránt érdeklődők. Valamennyi kötet önmagában is teljes, és tükrözi az egyes régiók, megyék és városok sajátos helyzetét, viszonyulását a reformáció vonatkozásában.

A soproni levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár elveit követve elsősorban még nem publikált forrásokat gyűjtött össze és tett közzé. A város életében fontos szerepet játszott a reformáció, ami a Luther színre lépését követő években már meg is jelent a városban. Sopron a 16. század első harmadában szorosan kapcsolódott gazdasági, kulturális és családi kötelékek által a közép-európai német nyelvterülethez. Nem véletlen tehát, hogy már 1524-ben lutheránus könyvek érkeznek a városba, amelyeket – a Magyar Királyság területén először – hamar el is égetnek „hitehagyott” jellegük miatt. A 16. századtól erős a protestáns közösség a településen, amely az elkövetkező években egyaránt válik a felekezeti küzdelmek, illetve az együttélés, egymás mellett élés színhelyévé.

A kötet szerkesztője, Dominkovits Péter 16 tematikus egységbe szervezte és gyűjtötte az iratokat, így azok nem a kronologikus sorrendet követik. Többek között külön fejezetben ismerteti a protestáns tanok megjelenésére vonatkozó forrásokat, a felekezeti konfliktusok írott emlékeit, vagy akár a protestantizmus zenei életre gyakorolt hatásának dokumentumait. Olyan, a mindennapi élet szempontjából is jelentős iratanyagok olvashatók, melyek például egyéni életutak, esküvők, hagyatékok irányából közelítenek a protestantizmushoz. A logikusan felépített kiadvány átfogó képet nyújt a reformáció Sopron városát és a vármegyét meghatározó több évszázados jelenlétéről. A Magyar Nemzeti Levéltár sorozata – közte a soproni kiadvánnyal – jórészt korábban nem ismert dokumentumok révén új megvilágításba helyezi a magyarországi reformáció és a hazai protestantizmus történetét, jelentőségét.

Megtekintés az Online Katalógusban