A Kisalföld újságírója, Turbók Attila kapuvári származású, ismerősei, rokonai, sőt egy rövid ideig ő maga is dolgozott itt, személyes érintettsége miatt is kezdett tényfeltáró nyomozást, s igyekezett áttekinteni e szomorú végig vezető utat. A 2018-ban a Húsipari Dolgozók Szakszervezete által kiadott A kapuvári húsgyár végnapjai: Gyár állott, most kőhalom... című, fényképekkel bőven illusztrált kötetben majdnem háromszáz oldalon gyűjtötte össze a fénykorában ezer munkavállalót is eltartó élelmiszeripai vállalat kivéreztetésének történetét.

A vállalat megalakulását, fénykorát áttekintő részben a szerző kitért az 1948-tól angliai piacra gyártott sikertermékre, a kapuvári bacon előállítására, az 1956-os gyári eseményekre, majd a tengerentúli amerikai piac meghódítására, a szakmai titokként kezelt páclé szabványosítására. Az export minőségű bacon itthon csak a hetvenes évek végétől válhatott ismertté és megvásárolhatóvá. Az 1990-es évek elején felépült az új, modern üzemcsarnok is, és rövid ideig a gyár a szegedi Pick vállalattal működött sikeresen együtt.

Valószínűleg piacot vásárolt fel 2002-2003-ban Leisztinger Tamás nagyvállalkozó, aki a kapuvári gyár vagyonát lecsökkentette, majd leállította a termelést. A 2003-tól 2012-ig tartó vergődéshez a szakemberek és források hiánya is hozzájárult, s Európa legmodernebb húsgyárában 2012 szeptemberében végleg leállt a gyártás, öt évig tartó felszámolás után sajnos közel 200 munkavállaló bérét sem fizették ki. 2016 nyarán Kapuvár városa vette meg a területet, 2017 októberében az épület bontását megkezdték. A fájó érzelmekkel járó pusztulás elkerülhetősége érződik a sorokban.

A közelmúlt politikai és gazdaságtörténete iránt érdeklődőknek ajánlom e kötetet.

Megtekintés az Online Katalógusban