Az ismertető nem titkolt célja a Soproni-hegység és dombság múltban is népszerű, jelenleg is gyalogtúrán megközelíthető kiránduló helyeinek, turisztikai látványosságainak összegyűjtése.

A kötet hátsó borítóján, valamint a kilátók és magasfigyelők ismertetése után dupla oldalon színes térképen láthatjuk a jelentősebb kilátók elhelyezkedését. A kiadványt készíttető szervezetek vezetői (dr. Jámbor László erdőgazdasági igazgató és Bartokos Alfréd természetjáró bizottsági elnök) közösen írt bevezetője szerint „Nincs még egy olyan hely Magyarországon, ahol viszonylag ilyen kis területen ennyi kilátóval találkozhat az erdőjáró.”

A Soproni Parkerdő nyolc kilátóhelye közül legismertebb, leglátogatottabb a Károly kilátó. A Váris hegyen először Romwalter Károly nyomdász és lapkiadó 1876-ban saját költségén fából építtetett kilátót, melyet a Soproni Városszépítő Egyesületnek ajándékozott, az ő tiszteletére keresztelték át a hegyet is Károly magaslatnak. A régi faépület helyén 1936-ban adták át Sopron neves építésze, Winkler Oszkár tervezte kőből épült kilátóját. Jelenleg a Károly kilátó első emeletén a Botanikus szentély nevű állandó kiállítást, a második emeleten Roth Gyula és Csapody István munkásságát bemutató emlékkiállítást lehet megnézni, a felső tetőteraszról csodálatos kilátás tárul elénk, tiszta időben a pozsonyi és a pannonhalmi vár is látszik.

A Közép-Európa legnagyobb kora vaskori településén 1885-ben épült Várhely kilátót rendszeresen felújították, 2009 novemberétől látogatható újra, közvetlen mellette a hallstatti kultúrát bemutató emlékparkot is megismerhetjük.

Szintén fából készült a Sörházdombi kilátó, amely Sopron belterületén a Lőverek legalacsonyabb dombján épült, innen Sopron városát láthatjuk madártávlatból. Itt 1900-ban fából gloriette épült, egyben 1939-ben háromszögelési pont is volt. Miután összedőlt, és a helyére épített tornyot is le kellett bontani, a jelenlegi kilátót 2006-ban civil kezdeményezésre a város és az erdőgazdaság közösen állíttatta fel.

Szerényebb méretű a Béke kilátó, mely először 1972-ben 22 méter magasra épült az ún. Poloskásbércen, 1993-as elbontása után 1994 decemberében újraépítve 13 méter magas lett. Innen Görbehalomra, Brennbergbányára és Ausztriára látni.

A leghosszabb turista útvonalon lehet megközelíteni a Soproni-hegység legmagasabb magyarországi pontján, az 557 méter magasan álló Magas-bérci kilátót, mely 2005 szeptembere óta áll itt, a Soproni-hegység Ausztriába átnyúló részét láthatjuk róla.

Sopron mellett a Bécsi-dombi víztárolóhoz közeli Dudlesz erdőben először 1904-ben állították fel az Ó-Hubertusz kilátót. A jelenlegi kilátót az első létesítésének 100. évfordulóján, 2004-ben építették meg, és Schneeberget, Fraknó várát, a Fertő tavat is láthatjuk Sopron és környéke mellett.

A Tómalom fürdőtől és a Fertőrákosi kőfejtőtől is el lehet indulni a Kecske-hegyi kilátóhoz, melyet a Szárhalmi-erdőben 208 méter magasan először 1905-ben, a jelenlegit 1973-ban létesítették.

A Vas-hegyen az 1900-as évek elején épült ún. Gloriette kilátó helyén 1989-ben épült ugyanezen név alatt kilátó egy meredek sziklafal szélén, ahonnan főleg Sopron városát látni.

A Ház-hegyi kilátó Ágfalvánál friss építésű, a falu és az erdőgazdaság 1998-ban létesítette. A kópházi szőlőhegyen a helyi nevezetességeket bemutató tanösvény mentén szintén közösen alakították ki a Kópházi kilátót.

Ezzel a ma is létező kilátók sora lezárult. Kirándulni lehet még az Ágfalvához tartozó Borsó-helyi magasfigyelőhöz is, de a fák között alig megtalálható egykori határőrségi megfigyelőállomás közelebb van a burgenlandi Lépesfalvához. Szintén látogatható a bánfalvi kőfejtőnél az ún. Cserkészkápolna, melyet először 1937-ben szenteltek fel, vagy a tőle száz méterre eső ún. Alom-hegyi páholy, amely az 1886-ban felépített gloriette helyén létesített vasbeton Geodinamikai Obszervatórium előtti padokat jelenti, s az egykori turistatérképeken Nádor-kilátónak nevezték. Bemutatásra kerül a Pintytető, a Vas-hegyi páholy, a Dalos-hegyi páholy és a felújításra szoruló, romos Muck kilátó is.

A természetjárók segítségére mindegyik hely hosszabb-rövidebb története után az ajánlott túraútvonalat és -jelöléseket is ismerteti a kiadvány, melyet Szeverényi Béla, Szigethy Miklós, Szigethy Balázs és Kardulecz Nóra fényképei tesznek látványossá.

Megtekintés az Online Katalógusban