Az alapos kutatás eredményét előbb kiállítás keretében tárta az érdeklődő közönség elé, majd a sikeren felbátorodva belevágott a könyv kiadásába is. A dokumentum megjelenése széles körű összefogás eredménye, mindazoknak a nevei is megtalálhatók benne, akik segítették a létrejöttét.

A honfoglaló Kér nemzetség előtt is lakott volt a terület, melyet az avarkori vasolvasztó telep leletei is bizonyítanak. Jelentőségét az olvasztókohók különlegessége adja: eltérnek a hazánkban használt kétféle kohótípustól. Később, a vármegye korszak idején, a környező uradalmak birtokosai (pl. a Nádasdy-család) határozták meg a település életét. Mivel a falu határa kicsi volt ahhoz, hogy csak mezőgazdaságból éljen, mindig is fontos volt az iparosok jelenléte. Az egyik legjelentősebb kisiparos tevékenység a csizmadia (később cipész) mesterség volt, messze földön erről híresült el a falu. A mai osztrák terület vásárain is kedvelt volt a nemeskéri portéka.

A trianoni rendezés nagyon érzékenyen érintette a település gazdaságát. A község kisiparosainak, ismert – vagy éppen ismeretlen – személyiségeinek és családjaiknak fényképein keresztül megelevenedik a múlt, közelebb hozva hozzánk a közösség ünnep- és hétköznapjait, apró-cseprő örömeit, bánatait. A jelentős épületek – többek között a régi Megyeháza vagy az Evangélikus templom – ábrázolásai mellett Nemeskéri Kiss Pál és leszármazottainak, az Inkey és a Mechle családnak, vagy éppenséggel Gárdonyi Géza édesapjának, Ziegler Mihály Sándornak érdemeiről is olvashatunk. Egy szomorú, helyi Rómeó és Júlia történetet is megismerhetünk, azon tűnődve, hogy nem is kell olyan messzire mennünk, ha romantikus drámát szeretnénk olvasni.

Nehéz lenne a könyvet teljességében ismertetni, annak részletes, kiterjedt és nagy gondossággal összeállított tartalma miatt. Méltó emléket állít Nemeskér kicsi és nagy hőseinek, megőrizve és továbbadva a múlt értékeit.

Megtekintés az Online Katalógusban