Ráadásul a lap merénylet előtti utolsó számának címlapján Houellebecq-ről közölt karikatúrát. Bár ez az aktualitás, a merénylet és a könyv témájának látszólagos párhuzama jó reklámnak tűnhet, és érthetően fokozta a kíváncsiságot, valójában nem könnyítette meg az irodalmi befogadást, ellenben felerősítette az előítéleteket. Nem véletlen, hogy az író egy időre leállította a könyv promócióját.

A Behódolás a közeljövőben, 2022-ben játszódik, és azt mutatja be, hogyan jut hatalomra egy mérsékelt iszlám politikai erő, a Muzulmán Testvériség és annak vezetője, Ben Abbas, és ez milyen következményekkel jár. Tehát egy rendszerváltozás okait, folyamatát és hatásait ismerhetjük meg. A mű címe többértelmű kifejezés, utal az iszlám vallásra való áttérésre, egy nagyobb hatalom, erő elismerésére, tudomásulvételére, az alkalmazkodásra.

A regény főhőse, Francois tehetséges negyvenes irodalomtörténettel foglalkozó egyetemi tanár. Megtestesítője a középkorú, fokozatosan elmagányosodó, mélyebb kapcsolatokra képtelennek bizonyuló városi értelmiséginek. Deklaráltan apolitikus, mégis kénytelen felfigyelni a változásokra, amelyek alapvetően határozzák meg életlehetőségeit. Először szerelmét veszíti el, aki pedig egy tartós kapcsolat reményét is jelentette. A zsidó család az iszlamista hatalom veszélye elől Izraelbe vándorol, és az ottani beilleszkedést választja. Majd kirúgják egyetemi állásából, mivel nem felel meg a vallási előírásoknak, de tisztességes nyugdíjat kap, így egzisztenciálisan nem fenyegeti veszély. Ezzel munkája, karrierje egy csapásra megszűnik, nem marad más számára, mint a tétlen magányos sodródás. Ugyanakkor a kiépülő hatalom – mivel tehetséges – felkínálja az átállás mézesmadzagját is. Először egy kiadó kéri fel egy Huysmans válogatott kötet szerkesztésére és a bevezető tanulmány elkészítésére, majd a Sorbonne új rektora biztatja az áttérésre, és az egyetemi katedra elfogadására. Az elutasítás a vegetálás, a behódolás egy lehetséges élet, munka, karrier, család lehetőségét villantja fel. Nem kétséges a választás.

Houellebecq nem egy politikai tézisregényt írt elsősorban. A kiüresedett, saját értékeit is feladó, elbizonytalanodó jóléti demokrácia pusztulását, okait és folyamatát az egyén sorsán keresztül ábrázolja, egyszerre szól az egyén és közösség identitásáról és annak kereséséről, egy középkorú férfi szembenézéséről az öregedéssel és nem utolsósorban a szabadság mibenlétéről is.

Megtekintés az Online Katalógusban