Nagyobb szerephez jutnak ugyanakkor a 20. század sorsfordító évtizedei – elsősorban a jelentősebb számú történeti forrásnak és a még elérhető visszaemlékezőknek köszönhetően. A kötet mintegy négyötöd része ezt az időszakot fogja át. A szerző a több száz levéltári és könyvtári dokumentum mellett nagy hangsúlyt fektet a visszaemlékezők elbeszéléseire. Mint írja, célja egy olyan könyv megírása volt, melynek alapja a személyes érintettség és kötődés. Ennek jegyében a legtöbb romándi család képviseltette magát a műben, főként visszaemlékezések, illetve fényképek révén.

Az első és második világháború mellett külön fejezetet szentel a svábok üldöztetésének 1945 után, a felvidékről kitelepített magyar családok beköltözésének, a TSZ kialakulásának és az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi vonatkozású eseményeinek. Társadalomtörténeti szempontból külön érdemes kiemelni a helyi sváb lakosság és a felvidékről betelepítettek gyakran ellenséges viszonyát. Hogyan viszonyultak egymáshoz? Milyen előítéletek éltek a másik közösséggel szemben? Hogyan alakultak az ellentétek az azóta eltelt évtizedekben?

A történeti fejezetek mellett külön egység érinti a népi emlékeket, a településen korábban meghatározó német nyelv sajátosságait, a helyi oktatásügyet és az egyháztörténetet. A kötet értékét emeli a kétszáz fotó, ábra és térkép, melyek még közelebb hozzák a falut, és hozzájárulnak a helyi lakosok személyes történeteinek megismeréséhez.

A mű utolsó fejezetében részletes adattár tájékoztat a falu legfontosabb eseményeiről, felsorolva többek között az ismert falubírókat, tanácselnököket, polgármestereket és plébánosokat. Emellett a lakosság nemzetiségre, nyelvhasználatra és vallásra vonatkozó információ is megtalálhatók, 1748-tól napjainkig.

Megtekintés az Online Katalógusban