Streibig József Antal
Wildberg [?], – Győr, 1744 k.: nyomdász.
Fia Streibig Gergely János.
Alsó-Ausztriából, Wildbergből származott, és Kismartonban dolgozott 1719-ben. 1721-ben került Sopronba. Sinzendorff Fülöp Lajos püspök 1727-ben telepítette Győrbe. Bár még nem rendelkezett engedéllyel, már megkezdte a nyomtatást. Első kiadványa az 1728. évre szóló latin és német nyelvű kalendárium volt. Győr városára érvényes szabadalomlevelét 1731-ben kapta meg. Műhelyét a püspök segítségével sikerült berendeznie és működtetnie, ezért hálából magát „typographus episcopalis”¬nak, vagyis püspöki nyomdásznak nevezte. 1738-ban a nyomdát – mely 123 évig maradt még a család kezén – átadta fiának, Gergely Jánosnak. Az utolsó adat róla 1744-ből ismeretes, amikor egy adóssággal megterhelt házat vett az Apáca utcában. A nyomda a korai években kalendáriumokat nyomtatott, amelyekben földrajzi, történelmi értekezések, hasznos tanácsok, tudnivalók jelentek meg, mellette halotti búcsúztatókat, egyházi könyveket és vallásos műveket adott ki.
A nyomdát 1850-ig a család tagjai működtették. A Kálvária utcai Széchenyi Nyomda épületén emléktábla örökíti meg emlékét.
(S. V.)
Művei
- Opus aceticum quotidianae pietatis quo lector utatur ad salutem. Kismartonii, 1720.
- Luctus desolatae tristantisque matris Hungariae d. i. Trauerklänge über den Hisztritt Ladislai Freyherrn von Ebergényi. Oedenburg, 1724.
Felhasznált irodalom
Zöld Ferenc: Nyomdák, kiadók, könyvkereskedők Győrött = Kisalföldi könyvesházak. Győr 1981. p. 8–11. – UMIL – EEGYK p. 100. – Horváth Sándor Domonkos: Az első győri könyvesházak. Győr, 2002. 77 p.
