„Pohárnok Jenő” változatai közötti eltérés

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
(Új oldal, tartalma: „Győr, 1898. november 24. - München, 1962. november 14.: tanító, író. – Szülők: Pohárnik István, Schuster Paula. Születéskori lakhely: Megyeház 32. A Gy…”)
 
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
Győr, 1898. november 24. - München, 1962. november 14.: tanító, író. – Szülők: Pohárnik István, Schuster Paula.  
 
Győr, 1898. november 24. - München, 1962. november 14.: tanító, író. – Szülők: Pohárnik István, Schuster Paula.  
  
Születéskori lakhely: Megyeház 32. A Győri Magyar Királyi Állami Főreál¬iskola, a Tanítóképző Intézet elvégzése és a frontszolgálat után, 1919-től a győri tanítóképző gyakorlóiskolájában tanított. Didaktikai és pedagógiai tanulmányok, kézikönyvek, tankönyvek, műsorkönyvek, össze-állítások mellett a húszas évektől ifjúsági regényeket írt történelmi személyekről(Szent István, Gyermekek királya, Észak csillaga), jól azonosítható helyszínekkel (A verhetetlen tizenegy, Három cimbora). Irodalmi működésének másik vonulata a drámaírás. 1927-ben tagja, 1930–31-ben titkára a Kisfaludy Irodalmi Körnek. 1940-ben nyugdíjba ment, és november 3-ától átvette a Győri Nemzeti Hírlap szerkesztését. 1945 márciusában elhagyta az országot, háborús bűnösnek minősült, kizárták a Kisfaludy Irodalmi Körből. Külföldi éveiben néhány műve újra megjelent – több németül is –, néhány új művet is írt.  
+
Születéskori lakhely: Megyeház 32. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola, a Tanítóképző Intézet elvégzése és a frontszolgálat után, 1919-től a győri tanítóképző gyakorlóiskolájában tanított. Didaktikai és pedagógiai tanulmányok, kézikönyvek, tankönyvek, műsorkönyvek, összeállítások mellett a húszas évektől ifjúsági regényeket írt történelmi személyekről(Szent István, Gyermekek királya, Észak csillaga), jól azonosítható helyszínekkel (A verhetetlen tizenegy, Három cimbora). Irodalmi működésének másik vonulata a drámaírás. 1927-ben tagja, 1930–31-ben titkára a Kisfaludy Irodalmi Körnek. 1940-ben nyugdíjba ment, és november 3-ától átvette a Győri Nemzeti Hírlap szerkesztését. 1945 márciusában elhagyta az országot, háborús bűnösnek minősült, kizárták a Kisfaludy Irodalmi Körből. Külföldi éveiben néhány műve újra megjelent – több németül is –, néhány új művet is írt.  
 +
 
 
''(G. F.)''
 
''(G. F.)''
 
==Művei==
 
==Művei==
10. sor: 11. sor:
 
* A gyermekek királya. A gyermek Jézus élete. Bp., 1927.  
 
* A gyermekek királya. A gyermek Jézus élete. Bp., 1927.  
 
* Mesegyöngyök. Bp., 1927.  
 
* Mesegyöngyök. Bp., 1927.  
* Előre! Magyar gyermekek és leven¬ték versei. Győr, 1928.  
+
* Előre! Magyar gyermekek és leventék versei. Győr, 1928.  
 
* Három cimbora. Bp., 1936.  
 
* Három cimbora. Bp., 1936.  
 
* A verhetetlen tizenegy. Bp., 1936.  
 
* A verhetetlen tizenegy. Bp., 1936.  
 
* A bűvös korona. Bp., 1937.  
 
* A bűvös korona. Bp., 1937.  
 
* Szent István király. Bp., 1937.  
 
* Szent István király. Bp., 1937.  
* Új be¬tűvetés. Ábécéskönyv a katholikus népiskolák számára. Bp., 1940.  
+
* Új betűvetés. Ábécéskönyv a katholikus népiskolák számára. Bp., 1940.  
 
* Lovagkereszt. Bp., 1943.  
 
* Lovagkereszt. Bp., 1943.  
  
22. sor: 23. sor:
  
  
KIKNT p. 82., 109. – A Kisfaludy Irodalmi Kör harmadik évkönyve. Győr, 1933. p. 36. – HE p. 156–157. – Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. Bp., 1989. 1. köt. p. 238., 239. – UMIL – EMIL – PIM  
+
KIKNT p. 82., 109. – A Kisfaludy Irodalmi Kör harmadik évkönyve. Győr, 1933. p. 36. – HE p. 156–157. – Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. Bp., 1989. 1. köt. p. 238., 239. – UMIL – EMIL – PIM
[[
+
Szakirodalmi rövidítések]]
+
[[Szakirodalmi rövidítések]]

A lap jelenlegi, 2016. augusztus 25., 15:17-kori változata

Győr, 1898. november 24. - München, 1962. november 14.: tanító, író. – Szülők: Pohárnik István, Schuster Paula.

Születéskori lakhely: Megyeház 32. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola, a Tanítóképző Intézet elvégzése és a frontszolgálat után, 1919-től a győri tanítóképző gyakorlóiskolájában tanított. Didaktikai és pedagógiai tanulmányok, kézikönyvek, tankönyvek, műsorkönyvek, összeállítások mellett a húszas évektől ifjúsági regényeket írt történelmi személyekről(Szent István, Gyermekek királya, Észak csillaga), jól azonosítható helyszínekkel (A verhetetlen tizenegy, Három cimbora). Irodalmi működésének másik vonulata a drámaírás. 1927-ben tagja, 1930–31-ben titkára a Kisfaludy Irodalmi Körnek. 1940-ben nyugdíjba ment, és november 3-ától átvette a Győri Nemzeti Hírlap szerkesztését. 1945 márciusában elhagyta az országot, háborús bűnösnek minősült, kizárták a Kisfaludy Irodalmi Körből. Külföldi éveiben néhány műve újra megjelent – több németül is –, néhány új művet is írt.

(G. F.)

Művei

  • Észak csillaga. Bp., 1925.
  • Feltámadunk. Győr, 1925.
  • Betűvetés. Hangutánzó ABC. katholikus elemi iskolák számára. (társszerző:Öveges Kálmán) Bp., 1926.
  • A gyermekek királya. A gyermek Jézus élete. Bp., 1927.
  • Mesegyöngyök. Bp., 1927.
  • Előre! Magyar gyermekek és leventék versei. Győr, 1928.
  • Három cimbora. Bp., 1936.
  • A verhetetlen tizenegy. Bp., 1936.
  • A bűvös korona. Bp., 1937.
  • Szent István király. Bp., 1937.
  • Új betűvetés. Ábécéskönyv a katholikus népiskolák számára. Bp., 1940.
  • Lovagkereszt. Bp., 1943.


Felhasznált irodalom

KIKNT p. 82., 109. – A Kisfaludy Irodalmi Kör harmadik évkönyve. Győr, 1933. p. 36. – HE p. 156–157. – Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. Bp., 1989. 1. köt. p. 238., 239. – UMIL – EMIL – PIM

Szakirodalmi rövidítések