Pázmándi Horvát Endre(1821­-ig Hor­váth András)

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2014. július 18., 18:54-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Pázmánd, 1778. november 28. – Pázmánd, 1839. március 7.: költő, római katolikus pap. A gimnázium négy osztályát Győrött, az 5. és 6. osztályt Komáromb…”)

(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Pázmánd, 1778. november 28. – Pázmánd, 1839. március 7.: költő, római katolikus pap.

A gimnázium négy osztályát Győrött, az 5. és 6. osztályt Komáromban végezte, Pozsonyban tanult bölcsészetet. 1797-ben a felső-sziléziai Heinrichauban belépett a ciszterci rendbe, majd 1798-ban hazatért. A Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1801-ben szentelték pappá. 1801-től a Sopron megyei Széplakon, Szergényben, 1803-tól 1806-ig Győrött a belvárosban segédlelkész. Győrött került baráti kapcsolatba Rájnis Józseffel. 1806-ban téti plébánosnak nevezték ki. Téten került barátságba Kisfaludy Mihállyal – Kisfaludy Károly és Sándor apjával – és Péteri Takáts József költővel, a Magyar Minerva megindítójával. 1829-től haláláig Pázmándon plébános, 1835-től alesperes. Költői hírnevét a Zirc emlékezete címmel megjelent eposza alapozta meg. Kazinczyval a nyelvújítás kérdésében levélharcot folytatott. Kisfaludy Károly buzdítására számos kisebb epikus művet és hőskölteményt írt az Aurórába. 1830-ban az MTA nyelvtudományi osztály rendes tagjává választották. A Kazinczy halála után megjelent gúnyos hangú, álnéven írt bírálata elidegenítette tőle az újabb írói nemzedéket. 1839-ben bekövetkezett halálakor az MTA-ban emlékbeszédet sem mondtak fölötte. Könyvtárát és házát az MTA-ra hagyta.

(G. G.)

Művei

  • Főtisztelendő Mártony János úr győri kanonok neve ünnepén az ő káplánjának lantja. Győr, 1805.
  • Méltóságos Vilt József úrnak midőn a győri Püspökségbe … béiktatott. Győr, 1806.
  • A felkelő nemzetnek, a buzogányos vitéz magyaroknak. Győr, 1809.
  • Az 1812. esztendő augusztus hava 31dikének fényes emlékezetére… Győr, 1812.
  • Zirc emlékezete. Buda, 1814.
  • A nemes szívű magyarokhoz a pestnemzeti teátrom ügyében. Buda, 1815.
  • Méltóságos Paintner Mihály püspök úrnak Győrből Budára lett általkelésére. Győr, 1816.
  • Ditsőséges Szent Istvánnak Magyarország első királylyának… Bécs, 1821.
  • Halotti beszéd, mellyet, … Dréta Antal… Győr, 1824.
  • Örvendező versek, mellyekkel… Győr, 1830.
  • Árpád. Pest, 1832.
  • Kisebb költemények. Pest, 1832.
  • Győr visszavétele. Győr, 1987.

Felhasznált irodalom

Toldy Ferenc: Magyar költők élete 2. köt. Pest, 1868) – Beöthy Zsolt: Magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése 2. köt. (p., 1879) 324. p. Emlékkönyv Pázmándi Horvát Endre születésének százados évfordulójának... Győr, 1879. GYK 1879. június 22. p. 1–2. – Méry Etel József: Pázmándi Horvát Endre élet-és jellemrajza = Értesítvény a pannonhalmi Szent Benedek-rend Főgymnasiumáról 1878/79 Pannonhalma, 1879. – Szász Károly: Emlékbeszéd Pázmándi Horváth Endre felett Bp., 1879. – Vargyas Endre: Pázmándi Horvát Endre = GYK 1879– 50–51 – PNL – Váczy János: Horvát Endre és a nyelvújítás = Magyar Nyelv 1905. – Waisbecker Ede: Horváth Endre szépirodalmi munkássága Pécs, 1927. – Szabady Béla: Adatok Pázmándi Horvát Endre életéhez = GYSZ 1930. p. 174–178. – Gálos Magda: Adatok Pázmándi Horváth Endre életéből = GYSZ 1944. p. 57–61. – Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai Bp., 1955 p. 182. – MIL – Szabó Flóris: Pázmándi Horvát Endre ismeretlen műve Pannonhalmán = Irodalomtörténeti Közlemények 1963/3. p. 334–336. – SZINNYEI – UMIL

Szakirodalmi rövidítések