„Mulartz János Henrik, dr.” változatai közötti eltérés

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
 
4. sor: 4. sor:
  
 
Orvosi tanulmá­nyait a páduai egyete­men végezte, s 1725. áp­rilis 7­-én avatták fel. 1727. november 24­-én pályázat útján nyer­te el a győri vár orvosa kinevezést. Hu­szonhét évi katonai szolgálat után 1751. november 25­-én Mária Terézia nyugdíjaz­ta. 1753. április 24­-én feleségével együtt 12 000 forintos alapítványt hozott létre egy árva­- és szegényház segélyalapjaként, va­lamint szegény öreg betegek eltartására. Az alapítvány csak 1763 augusztusáig volt érvényben, mert az alapítók ekkor végren­deletükben egész vagyonukat a győri Szent­háromság Közkórház javára testálták. Az 1773­-ban a módosítást követően december 20­-án kelt utolsó végrendeletében Mulartz János házát, 22 000 forint vagyonát is a Szentháromság Kórházra hagyta.
 
Orvosi tanulmá­nyait a páduai egyete­men végezte, s 1725. áp­rilis 7­-én avatták fel. 1727. november 24­-én pályázat útján nyer­te el a győri vár orvosa kinevezést. Hu­szonhét évi katonai szolgálat után 1751. november 25­-én Mária Terézia nyugdíjaz­ta. 1753. április 24­-én feleségével együtt 12 000 forintos alapítványt hozott létre egy árva­- és szegényház segélyalapjaként, va­lamint szegény öreg betegek eltartására. Az alapítvány csak 1763 augusztusáig volt érvényben, mert az alapítók ekkor végren­deletükben egész vagyonukat a győri Szent­háromság Közkórház javára testálták. Az 1773­-ban a módosítást követően december 20­-án kelt utolsó végrendeletében Mulartz János házát, 22 000 forint vagyonát is a Szentháromság Kórházra hagyta.
Halá­lát követően a kórház kápolnájának krip­tájában temették el, ahol több mint 100 évig pihent, majd az új Szentháromság Kórház felépítése után, 1929-­ben annak kertjében lévő díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A házaspár emlékét márványtábla hirdeti a Kossuth Lajos u. 13. számú ház falán.
+
Halá­lát követően a kórház kápolnájának krip­tájában temették el, ahol több mint 100 évig pihent, majd az új Szentháromság Kórház felépítése után, 1929-­ben annak kertjében lévő díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.  
 +
 
 +
A házaspár emlékét márványtábla hirdeti a Kossuth Lajos u. 13. számú ház falán.
  
 
'' (Sz. J.)''  
 
'' (Sz. J.)''  

A lap jelenlegi, 2014. május 22., 14:49-kori változata

Düren, 1688. május 13. – Győr, 1777. október 8.: orvos.

Felesége: Neupauer Mária Teré­zia.

Orvosi tanulmá­nyait a páduai egyete­men végezte, s 1725. áp­rilis 7­-én avatták fel. 1727. november 24­-én pályázat útján nyer­te el a győri vár orvosa kinevezést. Hu­szonhét évi katonai szolgálat után 1751. november 25­-én Mária Terézia nyugdíjaz­ta. 1753. április 24­-én feleségével együtt 12 000 forintos alapítványt hozott létre egy árva­- és szegényház segélyalapjaként, va­lamint szegény öreg betegek eltartására. Az alapítvány csak 1763 augusztusáig volt érvényben, mert az alapítók ekkor végren­deletükben egész vagyonukat a győri Szent­háromság Közkórház javára testálták. Az 1773­-ban a módosítást követően december 20­-án kelt utolsó végrendeletében Mulartz János házát, 22 000 forint vagyonát is a Szentháromság Kórházra hagyta. Halá­lát követően a kórház kápolnájának krip­tájában temették el, ahol több mint 100 évig pihent, majd az új Szentháromság Kórház felépítése után, 1929-­ben annak kertjében lévő díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.

A házaspár emlékét márványtábla hirdeti a Kossuth Lajos u. 13. számú ház falán.

(Sz. J.)

Felhasznált irodalom

GYSZKVSZKMJ p. 33–57. – Veszprémi György: Kétszázötven éves a győri Szentháromság Kór­ház = Honismeret 1998/6. p. 14–19. – EEGYK p. 135., 233.

Szakirodalmi rövidítések