„Morvay István” változatai közötti eltérés

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
(Új oldal, tartalma: „Győr, 1866. július 22. – ?: építőmester. Szülők: M. János, Pfandler Anna. Alapiskoláit Győrben végezte, a fővárosban szerzett kőművesmesteri képe­sít…”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 
Győr, 1866. július 22. – ?: építőmester.  
 
Győr, 1866. július 22. – ?: építőmester.  
Szülők: M. János, Pfandler Anna.  
+
 
 +
Szülők: M. János, Pfandler Anna.
 +
 
Alapiskoláit Győrben végezte, a fővárosban szerzett kőművesmesteri képe­sítést. Hausmann Sándor építési vállalko­zónál dolgozott 1894–1903 között. Az utol­só három évben már műszaki vezető volt. 1903–1910­-ig a Magyar Általános Kőszén­bánya alkalmazásában állt Tatabányán. 1910­-ben visszatért Győrbe, önállósította magát mint építőmester. A Közös Gépmű­hely igazgatója lett 1924–1928­-ig. 1928­-ban a Győri Iparkamara alelnökévé, 1929. jú­nius 27­-én elnökévé választották. Győr vá­ros törvényhatósági bizottsági tagja. 1932­-től kormánytanácsossá nevezték ki. Ebben az évben az ország kereskedelmi és ipar­kamarái kisiparos tagjainak képviseleté­ben a felsőház tagjává választották.  
 
Alapiskoláit Győrben végezte, a fővárosban szerzett kőművesmesteri képe­sítést. Hausmann Sándor építési vállalko­zónál dolgozott 1894–1903 között. Az utol­só három évben már műszaki vezető volt. 1903–1910­-ig a Magyar Általános Kőszén­bánya alkalmazásában állt Tatabányán. 1910­-ben visszatért Győrbe, önállósította magát mint építőmester. A Közös Gépmű­hely igazgatója lett 1924–1928­-ig. 1928­-ban a Győri Iparkamara alelnökévé, 1929. jú­nius 27­-én elnökévé választották. Győr vá­ros törvényhatósági bizottsági tagja. 1932­-től kormánytanácsossá nevezték ki. Ebben az évben az ország kereskedelmi és ipar­kamarái kisiparos tagjainak képviseleté­ben a felsőház tagjává választották.  
  

A lap jelenlegi, 2014. május 22., 10:47-kori változata

Győr, 1866. július 22. – ?: építőmester.

Szülők: M. János, Pfandler Anna.

Alapiskoláit Győrben végezte, a fővárosban szerzett kőművesmesteri képe­sítést. Hausmann Sándor építési vállalko­zónál dolgozott 1894–1903 között. Az utol­só három évben már műszaki vezető volt. 1903–1910­-ig a Magyar Általános Kőszén­bánya alkalmazásában állt Tatabányán. 1910­-ben visszatért Győrbe, önállósította magát mint építőmester. A Közös Gépmű­hely igazgatója lett 1924–1928­-ig. 1928­-ban a Győri Iparkamara alelnökévé, 1929. jú­nius 27­-én elnökévé választották. Győr vá­ros törvényhatósági bizottsági tagja. 1932­-től kormánytanácsossá nevezték ki. Ebben az évben az ország kereskedelmi és ipar­kamarái kisiparos tagjainak képviseleté­ben a felsőház tagjává választották.

(O. H. M.)

Felhasznált irodalom

A Győri Kereskedelmi és Iparkamara jegyző­könyve a rendes közgyűlésről (1929. második közgyűlés) p. 56–57. – MOA

Szakirodalmi rövidítések