Molnár Vid Bertalan
Szent-Ivány, 1813. április 14. – Bp., 1896. szeptember 8.): kapucinus szerzetes, tábori lelkész.
Szülők: M. János, Matusz (Mattusz) Ilona.
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. Tizenkilenc évesen a kapucinus rend jelöltje lett Móron. 1839ben szentelték pappá. Harmincévesen ünnepi szónok Tatán, 1848-ban magyar szónok Bécsben. Harmincnyolc éves korától 25 éven át tábori lelkész. 1853-ban ezredkáplán Velencében, 1854-ben Piacenzában. Negyvenéves korától szülőfalujának patrónusa. Katonai jövedelmét nagyrészt alapítványokra fordította. Ezek egyikéből valósult meg a plébánián elhelyezett községi könyvtár. Saját maga készítette felsorolásában 15 alapítványt nevez meg, de még ezután is tett néhányat. Ezek összértéke több mint 37 000 forint. Ebből a legfontosabb örök alapítvány az a 25 000 forintnyi összeg, amit a Vaszary Kolos pannonhalmi főapát által építtetett gyermekóvó és leányiskola fenntartására, az apácák ellátására adott. Később támogatta a fiúiskolát is. 1861-ben imakönyvet írt a katonák számára, amit Montavában adtak ki, ahol ekkor címzetes kanonok volt. Hatvanévesen viszzatért szerzetesrendjébe.
Győr-Szentivánon temették el. A Váci Mihály nevét viselő iskola régi szárnyán márványtábla őrzi nevét.
Művei
- Imák és intelmek a magyar kath. hadfiak számára. Mantova, 1861.
- Katonák imakönyve. Bp., 1917.
(G. I.)
Felhasznált irodalom
SZINNYEI – Gunyhóné Zászlós Erzsébet: Molnár Vid Bertalan 1813–1896: Egy kapucinus szerzetes útja Szent-Iványtól Győrszentivánig (kézirat) – EEGYK p. 221.