Mauthner Lajos Vilmos

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2014. január 24., 17:18-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Győr, 1806. ok­tóber 14. – Bécs, 1858. április 8.: orvos. Az elemi iskoláit és a Magyar Királyi Állami Katolikus Tanítóképző Intézetet Győrben végezte.…”)

(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Győr, 1806. ok­tóber 14. – Bécs, 1858. április 8.: orvos.

Az elemi iskoláit és a Magyar Királyi Állami Katolikus Tanítóképző Intézetet Győrben végezte. Ez­után került Bécsbe a József Akadémiára, ahol orvosi diplomát szerzett, és az aka­démiai klinikán kezdett praktizálni. Kato­naorvosi szolgálatba állt, ahonnan 1836­ban családi okokból távozott. Bécs elővárosá­ban, Schottenfeldben 1837. augusztus 26­-án nyitotta meg ambulanciával egybekötött 12 ágyas gyermekkórházát, a régi Szent An­na Gyermekkórházat. 1839-­ben egyetemi magántanár lett, 1844­-től pedig engedélyt kapott, hogy gyermekgyógyászati előadá­sokat tartson. 1848-­ban az intézet a mai Kinderspital utcai épületbe költözött, az új Szent Anna Gyermekkórházba, amit 1849-től államilag is támogatott egyetemi gyer­mekklinikává nyilvánítottak. Ekkor már 50 ágy állt a betegek rendelkezésére, és Mauthner Lajos Vilmos megkapta a rend­kívüli tanári címet. Egyesületet szervezett az elhagyott és nyomorék gyermekek tá­mogatására, 1852-­ben Baden bei Wienben egy kisebb kórházat rendezett be görvély­kóros gyermekek gyógyítására. Fontos fel­adatának tartotta az orvostanhallgatók és a fiatal orvosok oktatását, gyermekápolók és bábák kiképzését. A bécsi gyermekgyó­gyászat megteremtője, megkapta a Vasko­rona­rendet, és Ferenc József császár Mauth­stein előnévvel nemesi rangra emelte. – Vagyonát, könyvtárát, kórbonctani prepa­rátumait, rajzait a Szent Anna Gyermek­kórházra, valamint a bécsi orvostársaság­ra hagyta.

(K. F.)

Műveit ismerteti

  • SZINNYEI.

Felhasznált irodalom

Pagel J.: Biographisches Lexikon. Berlin, 1901. – Peiper A.: Chronik der Kinderheilkunde. Leipzing, 1955. – Erna Lesky: Die wiener medi­zinische Schule im 19. Jahrhundert. Graz–Köln, 1965. – Szénásy József: A gyermekgyógyászat megalapítói. Műhely, 1986. 5. – Wykliczky H.: Das Josephinum. Biographie eines Hauses Wien –München.

Szakirodalmi rövidítések