„Liebl, Josephus Ferdinandus” változatai közötti eltérés

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
(Új oldal, tartalma: „1740 e. – ?, 1768 u.: kardkészítő, ötvös. 1740 és 1768 között dolgozott Győrben. Testvére Ignatius, szintén kardkészítőmester volt, akitől 1765­ben műh…”)
 
1. sor: 1. sor:
 
1740 e. – ?, 1768 u.: kardkészítő, ötvös.
 
1740 e. – ?, 1768 u.: kardkészítő, ötvös.
  
1740 és 1768 között dolgozott Győrben. Testvére Ignatius, szintén kardkészítőmester volt, akitől 1765­ben műhelyt örökölt. 1765. de­cember 18-­án lett győri polgár. Többször összetűzésbe került a győri ötvösökkel, mert rendszeresen dolgozott nemesfémmel, sőt kiváló minőségű ötvöstárgyakat is készí­tett. Remekművű gyermekszablyáját a győ­ri Amade László kapta 1740­-ben Tatán, má­sik ismert munkája szintén gyermekszab­lya (1748). Mindkettő a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Aranyozott ezüst­kelyhét Schmitt Gábor kanonok számára készítette 1768-­ban (Győri Egyházmegyei Kincstár).  
+
1740 és 1768 között dolgozott Győrben. Testvére Ignatius, szintén kardkészítőmester volt, akitől 1765-ben műhelyt örökölt. 1765. de­cember 18-­án lett győri polgár. Többször összetűzésbe került a győri ötvösökkel, mert rendszeresen dolgozott nemesfémmel, sőt kiváló minőségű ötvöstárgyakat is készí­tett. Remekművű gyermekszablyáját a győ­ri Amade László kapta 1740­-ben Tatán, má­sik ismert munkája szintén gyermekszab­lya (1748). Mindkettő a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Aranyozott ezüst­kelyhét Schmitt Gábor kanonok számára készítette 1768-­ban (Győri Egyházmegyei Kincstár).  
  
 
''(N. M. J.)''
 
''(N. M. J.)''

A lap 2013. augusztus 21., 15:32-kori változata

1740 e. – ?, 1768 u.: kardkészítő, ötvös.

1740 és 1768 között dolgozott Győrben. Testvére Ignatius, szintén kardkészítőmester volt, akitől 1765-ben műhelyt örökölt. 1765. de­cember 18-­án lett győri polgár. Többször összetűzésbe került a győri ötvösökkel, mert rendszeresen dolgozott nemesfémmel, sőt kiváló minőségű ötvöstárgyakat is készí­tett. Remekművű gyermekszablyáját a győ­ri Amade László kapta 1740­-ben Tatán, má­sik ismert munkája szintén gyermekszab­lya (1748). Mindkettő a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Aranyozott ezüst­kelyhét Schmitt Gábor kanonok számára készítette 1768-­ban (Győri Egyházmegyei Kincstár).

(N. M. J.)

Felhasznált irodalom

Jankó László: Győri ötvösök a 16–19. század­ban. Győr, 1934. p. 28–29.

Szakirodalmi rövidítések